Tudósok ,,életre keltették" azt a tizenegy éves athéni kislányt, aki Kr. e. az V. században, 430-ban tífuszban hunyt el. A Mirtisznek elkeresztelt kislány földi maradványait az ősi athéni nekropolisz, a Kerameikosz mellett egy tömegsírban találták, amelyben másfél száz nő, férfi és gyerek társaságában aludta örök álmát — olvasható az Archaeology Daily News (http://www.archaeologydaily.com/news/) régészeti hírportálon.
Mint a kutatást irányító Manolisz Papagrigorakisz, az Athéni Egyetem professzora rámutatott, a választás azért esett Mirtiszre, mert a kislány koponyája és fogazata teljes épségben vészelte át az elmúlt két és fél évezredet. A húszfős kutatócsoport, amelynek görög szakemberek mellett egy svéd tudós is tagja volt, a Manchesteri Egyetem által kifejlesztett háromdimenziós technológiát használta. ,,A koponya, az állkapcsok, a fogak — minden szükséges a rendelkezésünkre állt" — emelte ki Papagrigorakisz, megjegyezve, hogy megőrződtek még a tejfogak is, ami nagy ritkaságnak számít. Így 95 százalékos pontossággal sikerült rekonstruálni Mirtisz arcát. A kutatócsoport a tömegsírban talált többi koponya fogazatából DNS-mintákat vett annak bizonyítására, hogy valóban tífuszban hunytak el. Mirtisz fogait azonban megkímélték, tekintettel arra, hogy olyan csodálatosan ép állapotban maradtak fenn. ,,A kutatás első része az ókori DNS-vizsgálata volt, hogy megtudjuk, miben is hunytak el az emberek Kr. e. az V. századi Athénban. Mint kiderült, tífuszban haláloztak el" — magyarázta Manolisz Papagrigorakisz. A tífusz nagyon sok áldozatot szedett a korabeli Athénban, ezek leghíresebbike Periklész (Kr. e. 495—429) neves athéni politikus, az Akropolisz megálmodója volt.
Mirtisz a Nemzeti Régészeti Múzeum Szemtől szembe a múlttal című kiállításán, a korabeli síremlékművek társaságában látható. Manolisz Papagrikorakisz terveiben szerepel egy ókori athéni férfi és egy nő ,,életre keltése" is. (MTI)
