A romák tömeges kitoloncolása miatt a mozgásszabadságot biztosító európai előírásoknak a francia jogrendbe történő átültetésére szólította fel tegnap Brüsszel a francia hatóságokat, és kilátásba helyezte, hogy e jogi kötelezettség elmulasztása miatt hivatalos figyelmeztető levelet küld Párizsnak.
Franciaország még nem ültette át ezt az uniós irányelvet oly módon, hogy az teljes hatékonysággal és átlátható módon biztosítsa mindenkinek a mozgásszabadságot — állapította meg az Európai Bizottság. Az unió végrehajtó testülete közölte, hogy a hiányosság pótlására felszólító hivatalos levelet — a kötelezettségszegési eljárások keretében — megküldik Párizsnak, hacsak a francia kormány október 15-ig nem ad tájékoztatást az átültetési folyamat részletes menetrendjéről, illetve az elfogadandó intézkedések szövegtervezetéről. Az Európai Bizottság ugyanakkor megállapította, hogy Franciaország megerősítette kötelezettségvállalását a Brüsszellel való szoros együttműködésre. A brüsszeli bizottság levélben kér Párizstól választ részletesen megfogalmazott kérdésekre, amelyek annak tisztázását célozzák, hogy a francia hatóságok által adott politikai biztosítékoknak a gyakorlatban miként szereznek érvényt.
Mint ismeretes, idén egyes adatok szerint mintegy 8000 romát toloncoltak ki Franciaországból, és küldtek vissza jórészt Bulgáriába, illetve Romániába. Franciaország a közrend, illetve a közbiztonság védelmére hivatkozik, és tagadja, hogy kifejezetten a romák etnikai csoportját vette célba az intézkedéssorozattal. Ennek ellentmondott ugyan egy korábbi belügyminisztériumi rendelkezés, amely ,,az illegális telepek, elsősorban a cigánytáborok" felszámolására adott utasítást, de utóbb a szövegből kivették a romákra való kifejezett utalást.
Viviane Reding igazságügyi EU-biztos kötelezettségszegési eljárás megindítását kezdeményezte Franciaország ellen a mozgásszabadság korlátozása, illetve diszkriminációs eljárásmód miatt. Az uniós végrehajtó testület a téma tegnapi megvitatása után közzétett nyilatkozatában végül azt állapította meg, hogy a francia hatóságok nyár óta foganatosított intézkedései ,,nem irányultak arra, hogy kifejezetten célba vegyenek egy etnikai kisebbséget". A fentebb említett belügyminisztériumi rendelkezés — egy augusztus 5-i körlevél — nem állt ugyan összhangban a diszkriminációmentes eljárás elvével, de a körlevelet szeptember 13-án új utasítással hatályon kívül helyezték — hangsúlyozta az Európai Bizottság. Ezzel Brüsszel lényegében felmentette Párizst a diszkrimináció vádja alól.
Párizs tegnap üdvözölte, hogy az Európai Bizottság nem vádolta meg diszkriminációval a francia kormányt a romák elleni fellépése miatt, és jelezte: készen áll minden tájékoztatást megadni Brüsszelnek a mozgásszabadságot biztosító európai előírásoknak a francia jogrendbe történő átültetési folyamatáról.
