Torma Zsófia a tordosi cserépkorong régészeti leletével
Restelkedve kellett tudomásul vennem, hogy nemcsak a magyar fővárosban, hanem az egész mai Magyarország területén, de még az óceánon túl is többen és jobban ismerik e fiatal művészt, a magyar történelmet, a magyar nép hagyományait és jeleseit egy csokorba kötő műveit és munkásságát, mint Erdélyben. Erről győzött meg nagy sikerű kiállítása, a vele való találkozás a Magyar Kultúra Alapítvány Szentháromság téri Budavár kiállítótermében.
Kevés olyan kellemes helye van a Budavárnak, mint Fortuna istenasszony udvara. Vonzóvá varázsolja a kitűnő rendezvényeket szervező Litea irodalmi teázó. Ebben az udvarban léphetünk be Józsa Judit terrakotta kisplasztikáit, művészeti alkotásait kiállító üzletébe, a Tiszta forrás Galériába. Ha pillanatnyilag nem tartózkodik ott a művésznő, Györgyi asszony készséggel és hozzáértéssel ajánl és igazít el minden látogatót-vásárlót. Nekünk szerencsénk volt. Szerencse istenasszony éttermében, majd a Magyar Nagyasszonyok III. nevet viselő kiállítás megtekintése után is beszélgetni tudtunk Józsa Judittal.
A fiatal szobrászművész Korondról indult felfelé ívelő művészi pályáján. Édesapjával, Józsa János ismert keramikus népművésszel nem egy alkalommal látogatták meg a Székely Nemzeti Múzeum népi fazekasmunkákat bemutató gyűjteményét, keresve a legrégibb, korondi cserépre-kancsóra festett díszítéseket, egyszóval a tiszta forrást.
Józsa Judit Magyar Nagyasszonyok című harmadik sorozatának kiállítását rengeteg látogató tisztelte meg, hiszen kit ne érdekelt volna olyan jeles személyiségek alakja, mint a mi erdélyi régész és barlangkutató Torma Zsófiánk, a háromszéki származású Téglás Gábor régész elődje és kutatótársa, az író Tormay Cécile, a két Zsolnay lány, a politikus Kéthly Anna, a czegei gróf Wass család tagja, az Erdélyi Múzeum Egyesület pártolója és jótevője, Wass Otília és három női szent: Szent Hedvig, Portugáliai Szent Erzsébet és István királyunk unokája, Skóciai Szent Margit. A Magyar Nagyasszonyok két korábbi sorozatában találkozhattunk Sarolt fejedelem asszonnyal, akiről az erdővidéki hiedelem azt tartotta, hogy kedvenc tartózkodási helye a bibarcfalvi Tiborcz-vár volt, Árpád-házi Szent Erzsébettel, Izabella királynénkkal, Lorántffy Zsuzsannával és Árva Bethlen Katával. Történelmünk forgatagából Józsa Judit kiemelte Sziszit, a jelenlegi brit uralkodó Erzsébet ükanyjaként ismert erdőszentgyörgyi Rhédey Claudia grófkisasszonyt, Teleki Blankát, aki Barabás Miklós kolozsvári tanítványa volt, a cigány csodaprímás Cinka Pannát, az első ásványtankutatónőt, a ditrói Vendl Máriát. Megtisztelő helyen tündöklik — fő ékességként — a Patrona Hungariae, vagyis Magyarország Védőasszonya, a Boldogságos Szűz Mária és Wass Albert múzsájaként a mifelénk "termett" nemes kristályokra felépített Erdély című munkája. Körös-körül örök példát mutató és példás életű asszonyok, akik személyiségükkel, életükkel és tevékenységükkel írták be nevüket a magyar történelembe, akiknek alakját a példaképeket állító és azokat tisztelő Józsa Judit gyúrt agyagba, a patinázott terrakotta kisplasztika mestere, a korondi keramikus dinasztia leányutódja.
— Ehhez a minuciózus, aprólékos munkához különleges összetételű agyagkeverék szükséges, amelyet a hazaiak mellett külföldről kell beszereznem — részletezte Judit. — Valóságos laboratóriumi munka az, amíg az alapanyagokból képlékeny, magas tüzű agyag lesz, az alakok patinázása pedig külön titkos recept alapján történik. A tárlatvezetés során arról már ön is meggyőződött, hogy minden alak külön élet, külön történelem, amelyet tanulmányozni és elsajátítani kötelességemnek tartottam. Korondon és Székelyudvarhelyen végeztem iskoláimat, de második iskolapadom édesszüleim műhelye volt, ahol a ma már fazekasmester bátyámmal gyúrtam, agyagoztam, formáztam, festettem. Első kisplasztikámat Szeretet címmel tizenegy éves koromban készítettem, egy keresztre boruló öregasszonyt ábrázolt. 1994 óta élek Magyarországon, Budapesten, ahol a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának művészettörténeti szakán szereztem diplomát.
Tizenhat esztendő nemes termését nincs lehetőségünk bemutatni, miként azokat a kiállításokat sem tudjuk felsorolni, amelyeknek helyszíne nemcsak a mai Magyarország volt, hanem Bukarest, Európa más városai, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália és a nagyon távoli Kína.
— Terrakotta kisplasztikáim, a földfestékkel festett pasztellszínűek a székely és magyar népi életképeket, kihalófélben levő népi mesterségeket, az archaikusan patinázottak pedig a magyar honfoglalás alakjait a vezérektől a korabeli mesterségeken át a táltosokig, az Árpád-házi szenteket és a magyar nagyasszonyokat történelmi hitelességgel mutatják be. Az élet vize, a tenger a Terraqa világában jelent meg, de emellett megmintáztam a magyar irodalom kiemelkedő személyiségeinek Múzsáit, a Magyar mesevilágot és a gyönyörű Magyar táncokat is.
