Kolontár vezetője a templom melletti dombon a falu lakosainak azt mondta az este, mindegy, hogy ki a tragédia felelőse, őt meg kell találni. Mindegy, hogy mi a tragédiát kiváltó ok, és az, hogy mi lesz a vizsgálat eredménye, olyan katasztrófa történt, amelynek a XXI. században nem lett volna szabad megtörténnie. A település lakosai várták a MAL Zrt. vezetőit, de csak a műszaki igazgató érkezett meg, aki részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak.
Ugyanakkor a vörösiszappal elöntött és részben lakhatatlanná vált kolontári településrész eldózerolását követelték a település lakói. Bejelentették: pertársaságot alakítanak a katasztrófát okozó MAL Zrt. ellen, és a kártalanítási eljárás képviseletével egy budapesti ügyvédi irodát bíztak meg. A lakosság felháborodva hallgatta a MAL Zrt. műszaki igazgatójának kitérő válaszait azokra a kérdésekre, amelyeket nem csak a kárt szenvedett emberek, hanem a polgármester is megfogalmazott.
Vizsgálódik a WWF
A kolontári lakosok reményvesztetten igyekeznek menteni, amit még lehet, többségük azt állítja, sohasem kíván visszatérni egykori lakóhelyére — közölte a WWF Magyarország tegnap a helyszínen tartózkodó munkatársai tapasztalatai alapján. A WWF Magyaror­szág munkatársai az iszapömlés helyszínén felmérik a helyzetet és a megoldási lehetőségeket.
A zöldszervezet szerint az élővilágban bekövetkezett károk egyelőre felbecsülhetetlenek, miután hétfőn vörösiszap- és lúgosvíz-keverék öntött el hat települést, amikor az Ajkai Timföldgyár tározójának sarokeleme átszakadt. Az erősen mérgező anyag mintegy 40 négyzetkilométer területet borított be, veszélyeztetve az emberi életeket, felszíni és felszín alatti vizeket, valamint a terület élővilágát. A WWF Magyarország szerint az biztos, hogy a vörösiszap-áradat a gyakorlatilag egybefüggő Natura 2000 védett területen vonul majd el. Így a természeti károk nemzetközi szinten is kiemelt jelentőséggel bírnak.
A kiömlött anyag mellett a lúgot semlegesítő anyagok is mérgezőek lehetnek az állatokra és a növényekre. Néhány faj azonnal ki is pusztult, másoknál a mérgezés, illetve a nehézfémek felhalmozódása jelentkezhet hosszabb távon. A nehézfémek beivódnak a talajba és a növényekbe, hatásuk hosszabb távon érzékelhető, de nem kevésbé súlyos, mint a cianidé. A nehézfém-szennyezés évtizedekig a talajban maradhat, és olyan súlyos következményei lehetnek, mint például a növekedési és szaporodási rendellenességek. A szennyezés nehézfémtartalma ezért a mostani vörös­iszap-katasztrófa esetén is kulcskérdés — hangsúlyozza a zöldszervezet. A szennyezést az érintett vízi élővilág jelentős része előreláthatólag nem éli túl, ezt a Marcal folyó halállományának pusztulása is mutatja.
Elérte Győr-Moson-Sopron megyét a vörös iszap
Elérte Győr-Moson-Sopron megyét tegnap a Veszprém megyei gátszakadás után kiömlött vörös iszap. A Marcal folyón érkező áradat előrejelzések szerint az éjjel eljutott a Rábába, s a hét végén vagy a jövő hét elején távozik a megyéből a Dunán.
A parlament fenntartható fejlődés bizottságának tegnapi ülésén felszólalt két illetékes államtitkár, és a katasztrófavédelem egyik vezetője is felvetette a katasztrófavédelmi szabályok módosításának szükségességét az ajkai vörösiszap-tározó gátszakadása kapcsán. Tállai András önkormányzati államtitkár szerint nem jó az a rendszer, amely helyi védelmi bizottságokra, polgármesterekre bízza a katasztrófavédelem kérdését. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a bizottság előtt azt hangsúlyozta: itt az ideje olyan szervezet felállításának, amely ,,vérprofikból áll"; szerinte a katasztrófa megtörténte után a védekezés megszervezése nem megyei és nem helyi önkormányzati feladat. Oda kell mennie ilyenkor egy törzskarnak, mely átveszi az irányítást, a megyei emberek pedig asszisztálnak hozzá — jelentette ki.
A Marcalban kezelik a lúgos kémhatást
A szakemberek a Marcal folyóban kezelni tudják a Kolontár melletti tározóból kiszabadult vörös iszap lúgos kémhatását, így remények szerint a káros anyagok nem kerülnek a Dunába — közölte a belügyminiszter a kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Homokzsákokkal erősítették meg a Marcal töltését Mersevátnál; a gyorssegélyek kiosztását ma kezdik Devecserben a katasztrófa károsultjainak. Pintér Sándor — miután beszámolt a kabinetnek a helyzetről — tegnap elmondta, az érintett tározó gátjain 24 órás őrséget, figyelőszolgálatot működtetnek. Megismételte, mivel természeti okok nincsenek, emberi felelősséget kell keresni az iszapömlés ügyében. Em­lékeztetett, hogy az országos rendőrfőkapitány tegnap úgy döntött: a Nemzeti Nyomozóiroda veszi át a nyomozást. Közölte: az összesen tíz hektárnyi területre kiömlött 6—700 000 köbméter vörös iszap Kolontáron két utcában 40, Devecseren 19 utcában 244, Som­lóvásárhelyen egy utcában 14 házat érintett. A lakosság elhelyezéséről a katasztrófavédelem a karitatív szervezetek együttműködésével intézkedett; az első időszakban 700 embert helyeztek el, de számuk már csökkent más lakókhoz, rokonokhoz való elhelyezéssel. Pintér Sándor kitért arra is, hogy egyelőre nem tudni, mekkora kár keletkezett, de ennek felmérését megkezdték.
A szennyezés átléphet a magyar határon
Az Európai Unió szerint fennáll a veszélye annak, hogy a Ma­gyarországon kiömlött vörös iszap más országokban is környezeti katasztrófát okozhat — mondta tegnap Brüsszelben Joe Hennon, a környezetvédelmi ügyekben illetékes EU-biztosnak, Janez Potocniknak a szóvivője.
Együttérzéséről és az Európai Parlament teljes támogatásáról biztosította Ma­gyarországot az Ajka körzetében bekövetkezett iszapömlés miatt Jerzy Buzek, a testület elnöke az EP tegnapi brüsszeli plenáris ülésének kezdetén. ,,Az Európai Parla­ment nevében szeretném őszinte együttérzésemet kifejezni minden magyar állampolgárnak, aki Magyarország történetének egyik legsúlyosabb katasztrófáját átélte" — fogalmazott a lengyel EP-elnök.
Spanyolországot is figyelmezteti a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet, hogy ott is bekövetkezhet a kolontárihoz hasonló gátszakadásos katasztrófa. Az Ibériai-félszigeten elszórva több száz ipari iszaptároló van, s köztük tucatnyi akkora vagy még nagyobb, mint amely Ajka közelében környezeti katasztrófát okozott — közölte a Greenpeace, és emlékeztetett arra, hogy Spanyol­országban 1998-ban volt is már egy hasonló eset. Akkor ötmillió köbméternyi mérgező sár került a Guadiamar folyóba, és kipusztította belőle az élővilágot, mielőtt egy nagyobb folyóba, majd a tengerbe került. Máig nem találták meg a büntetőjogi felelősöket, s a károkat közpénzből kellett fedezni — hangoztatta a Greenpeace.
A világsajtó nagy terjedelemben, a vezető hírek között, sok esetben saját helyszíni tudósításokban számol be a magyarországi katasztrófáról. A legtekintélyesebb amerikai napilap, a The New York Times a címlapján, a fejléc alatt közölt MTI-fotóval harangozta be a magyarországi vörösiszap-tragédiáról szóló beszámolóját. Magyarország rendkívüli állapotot hirdetett a mérgező ár miatt — hangzott az induló cím, amely a lap nyolcadik oldalas, részletes tudósítására hívta fel a figyelmet.