A világ legnagyobb ipari katasztrófái

2010. október 9., szombat, Gazdaság

1976. július 10. Az észak-olaszországi Sevesóban a svájci Hoffmann-La Roche cég leányvállalata, az Icmesa vegyi gyár telepén egy reaktor felrobbanása miatt nagy mennyiségű tetraklór-dibenzo-paradioxin (TCDD) került a levegőbe, és súlyos környezetszennye­zést okozott.

A baleset következtében 193 sz­emély arcát és testét borították el klórtartalmú kiütések, 447 embernek pedig kimarta a bőrét a dioxin, anyagcserezavarok, genetikai ártalmak léptek fel, ugrásszerűen megnövekedett a fejlődési rendellenességgel született gyermekek száma, a spontán vetéléseké pedig húsz százalékkal emelkedett. A közvetlen anyagi kárt 27, a terület teljes talajjavításának költségét 121 milliárd lírára becsülték. Hétévi vizsgálat és féléves tárgyalás után az Icmesa öt vezetőjét 2,5—5 évi börtönnel büntették.

1986. április 26. Az ukrajnai Csernobil atomerőművének negyedik blokkjában emberi mulasztás miatt robbanás történt, amely felszakította az épület tetejét és falait, és tűz keletkezett. A világ máig legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlenségében hat tonna radioaktív anyag került a levegőbe, amelynek következtében szerte Európában a szokottnál nagyobb radioaktív koncentrációt mértek. A szovjet területeken kívül további két tucat európai országot sújtott a baleset, 45 260 négyzetkilométernyi föld fertőződött meg cézium-137 izotóppal. Az erőmű környékéről több mint 160 000 embert telepítettek ki. A katasztrófa közvetlen módon 31 emberi életet követelt, a mentésben néhány százan meghaltak, és a sugárfertőzés okozta megbetegedések miatt mintegy 3,5 millió ember szenvedett egészségkárosodást, köztük 1,5 millió kisgyermek. A balesettel kapcsolatos anyagi veszteségek kétmilliárd rubelre rúgtak.
2000. január 30. A heves esőzések hatására 25—30 méteres szélességben átszakadt az aranymosást végző nagybányai román—ausztrál Aurul bányaipari vállalat Zazar melletti ipari derítőjének gátja. A becslések szerint százezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a Szamosba és a Tiszába került. A szennyeződés február 1—12. között vonult le a Tiszán, ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában.
2010. április 20. Robbanás történt a Me­xikói-öbölben, a British Petrol Deepwater Horizon olajfúró tornyánál. A robbanást tűz követte, majd a fúrótorony a tengerbe süllyedt. A baleset az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb ökológiai katasztrófája. A torony felrobbanása után 106 napon át a sérült mélytengeri kútból tartó szivárgás során mintegy 780 millió liternyi kőolaj ömlött a tengerbe. A British Petrol több hónapon át különféle módszerekkel próbálkozott, de csak augusztus elején sikerült véglegesen lezárni a kutat, megállítani az olajömlést. A hatalmas környezetszennyezés elhárításában, a takarításban 5600 vízi jármű vett részt, ennél nagyobb hajóhad korábban csak a második világháborúban, a szövetséges erők normandiai partraszállásakor gyűlt össze.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 517
szavazógép
2010-10-09: Gazdaság - :

Halálos vörös lavina Kolontárban

Heten meghaltak és száznál is többen megsérültek a hétfői kolontári szerencsétlenségben, az eddigi legnagyobb magyarországi környezeti katasztrófában. A becslések szerint egymillió köbméter, azaz egymilliárd liter vörösiszap ömlött ki, ami meghaladja a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa során a környezetbe került olaj mennyiségét.
2010-10-09: Közélet - :

Székelyföld a szórványért

A szórványban élő magyar közösségek indentitástudatának erősítése érdekében a székelyföldi tömbmagyarságnak is felelősséget kell vállalnia — ez a célja az Összetartozunk elnevezésű programnak, amelyet egy évvel ezelőtt indított útjára Hargita és Kovászna megye. A Tordán tegnap megkezdődött kétnapos konferencián a szórványközösségek helyzetét és gondjait vitatják meg.