Most, hogy felvetődött, a nők esetleg már 63 éves korukban is nyugdíjba mehetnek, nekem egy régi vicc jut eszembe. Egy polgár a farkánál fogva forgat egy macskát a levegőben. Odamegy hozzá az ismerőse, és kérdi: Mit csinál? Örömet szerzek a cicusnak — jön a válasz. Hogy szerzel így örömet neki? — kérdi az illető. Hát amikor elengedem a farkát! — jön a válasz.
Kár, hogy csak a nőknek szerezhet most örömet Băsescu. Mert ha a parlament eldöntötte volna, hogy a férfiak például csak hetvenéves korban menjenek nyugdíjba, akkor az elnök esetleg javasolhatta volna, hogy mondjuk hatvannyolcban. És akkor a férfiak is rendkívül boldogok lehetnének. Mint most a nők. Az a baj elnökünk szerint, hogy igen sok a társadalmilag segélyezett személy nálunk és máshol is. Egyáltalán: igen sokan élünk e bolygón, és ezt a sok embert a föld, a nyugdíjasokat Románia, nehezen tudja eltartani.
Régebben ez megoldódott: egy-egy jó háborúval, egy-egy jobb járvánnyal, mint például a spanyolnátha az első világháború végén. Aztán voltak olyan hatalmak, amelyek saját vagy más állam polgárait irtották koncentrációs táborokban, mint Hitler vagy munkatáborokban Sztálin. Ezek után az "etesd dekára, dolgoztasd normára, és meghal magára" módszer dívott nálunk. Ezek az idők lejártak. Egy valamirevaló háború, amely megtizedelné a népet, rég nem volt. Aztán próbálkoztak az illetékesek holmi madár- meg disznóinfluenzával, de ezek nem sikerültek az elvárásoknak megfelelően.
Nem mondom, az államok próbálkoznak elpusztítani saját és a szomszédos országok lakosait különféle katasztrófákkal, de ezek sem jártak mindig teljes sikerrel. Ilyen volt például a kiömlött csernobili bili. Aztán mi is próbálkoztunk a nagybányai zagytározó kiürítésével. De ez csak a folyóvizek élővilágát pusztította el cián segítségével. Idén a Mexikói-öbölben loccsintottak néhány millió hordó olajat a tengerbe. Ezért tanítanak minket arra, hogy a szalmapityóka készítésekor használt olajat nem szabad a lefolyóba önteni. Ki tudja, mennyi élőlényt áldoztak fel az olajipar oltárán a Mexikói-öbölben?
A múlt héten viszont a magyaroknak is sikerült egy szép kis katasztrófát okozniuk. Nagy országok nagy katasztrófát, kis országok kis katasztrófát. Ők holmi vörösiszapot zúdítottak saját polgáraik nyakába, ami iszonyatos mennyiségű lúgot tartalmaz. Mert az alumíniumot marólúg segítségével nyerik a timföldből. Még szép, hogy nem mondják: az iszap gyógyító hatású! Örvendetes, hogy a ciántechnológiás aranykitermelés egyáltalán nem lesz veszélyes nálunk, Verespatakon. De majd, alkalomadtán ezzel esetleg vissza tudunk vágni Magyarországnak a most okozott Duna-szennyezés miatt.
Az is vigasztaló, hogy az ember saját kezűleg rombolja környezetét, és ez végül is oda vezethet, hogy csendesen pusztítja önmagát is. Így csökken az átlagéletkor, és nem lesz akkora hiánya a nyugdíjkasszának. Azután majd csökkenteni lehet a nyugdíjkorhatárt.
