Tanügyi törvény felelősségvállalással
Felelősséget vállal a parlament előtt az oktatási törvényért a kormány. A döntés a tegnapi kormányülésen született, miután hétfőn a koalíciós pártok egyetértettek a tervezetek továbbviteléről. Az eljárást már ma beindítják, jövő héten pedig várhatóan az egységes bértörvényről határoznak ugyanígy.
Ezzel két lehetőséget adnak az ellenzéknek bizalmatlansági indítvány benyújtására, de a kormány bízik parlamenti többségében. A tanügyi törvényt a képviselőház már elfogadta, a szenátusban azonban megfeneklett, és azért kell kimozdítani a holtpontról, hogy a következő tanévben már alkalmazni tudják — jelentette be Emil Boc kormányfő, aki szerint minden napi késéssel romlanak a fiatalok érvényesülési esélyei. Nyilatkozatában ismertette a tervezet főbb pontjait: csökken az óraszám, a házi feladatokat is az iskolában oldják majd meg, a tananyagot pedig az élethez szabják, hiszen arra kívánják felkészíteni a gyermekeket. A bejelentést az ellenzék és a szakma is fanyalogva fogadta: Mircea Geoană, a szenátus SZDP-s elnöke szerint a kormány felelősségvállalása támadás a parlament ellen, és kihat a bizalmatlansági indítványra is, az oktatási szervezetek szövetsége pedig a bíróságon és a nemzetközi hatóságoknál is panaszt kíván tenni, ha ismét megkerülik az alkotmányos parlamenti eljárásokat. A szakszervezetek szerint a törvénytervezet gyakorlatilag társadalmi párbeszéd és közvita nélkül készült el, csak színlelték az egyeztetést.
Nem szennyezett az al-Duna
A magyarországi vörösiszap-szennyezés elérte a Duna romániai szakaszát, de nem károsította a folyó vizének minőségét — közölte tegnap az országos vízügyi hatóság. A legmagasabb pH-érték a szerb határnál lévő Báziásnál a 5800 köbméter/szekundum vízhozam mellett 7,82 volt, ami a megengedett értékeken belüli. A méréseket továbbra is négyóránként folytatják.
Azonos lehetőségeket a romáknak is
Az egységre és szolidaritásra épülő Európai Unióban ,,elfogadhatatlan", hogy a roma nemzetiségű európai polgároknak ne ugyanolyan lehetőségeik legyenek, mint a többi európai polgárnak — jelentette ki Andor László szociális és foglalkoztatáspolitikai európai biztos tegnap Bukarestben. Európa a világ leggazdagabb régiói közé tartozik, ennek ellenére számos roma gyermek és fiatal gettókban nő fel. Nekik ugyanazok az álmaik, mint az unió többi polgárának, de nincsenek meg ugyanazok a lehetőségeik, ez pedig rendkívül káros jelenség gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt — vélekedett. Andor László szerint európai szinten kollektív felelősségvállalásra van szükség a 10—12 millió roma ügyében, hiszen ők képezik Európa legnagyobb etnikai kisebbségét. Mint mondta, az Európai Unió jelentős támogatást biztosít majd a szükséges intézkedések meghozatalához, még ha ezek közül nagyon sok az államokra tartozik is. Az európai biztos szerint a projekteket ,,a romákkal együtt, nem a romák számára" kell kidolgozni, ugyanakkor az együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Andor László bejelentette: 2010-ben az Európai Bizottság EU-keretet biztosít a romák integrációját célzó nemzeti stratégiák számára.
A nyugdíjasok rosszul járnak
Legkevesebb 50 lejt veszítenek havonta a nyugdíjasok, ha a nyugdíjpontot nem igazítják az átlagbérhez — véli a Nyugdíjasok Szakszervezeteinek Országos Szövetsége, amelynek elnöke, Preda Nedelcu tegnap sajtótájékoztatón ismertette számításaikat. A nyugdíjpont jelenlegi értéke 732,8 lej, de 2011-ben úgyis befagyasztják, 2012-ben pedig — 5,5 százalékos inflációs arányt és 6 százalékos átlagbér-növekedést számolva — a nyugdíjpont értéke 772,8 lej lenne — fejtegette —, ha azonban a nyugdíjakat a bruttó átlagbér függvényében számolnák ki, a nyugdíjpont elérné a 829,8 lejt. Ezek alapján a veszteség 57 lej, 2013-ban azonban — az új nyugdíjtörvény által előírt módszerrel számolva — közel 100 lejes veszteség érné a nyugdíjasokat. Máris igen nehéz helyzetben vannak, mert az árak egyre növekednek, január elsejétől pedig a vizitdíjat is bevezetik. A nyugdíjasok levélben fordulnak a parlament házelnökeihez a nyugdíjak kiszámítására vonatkozó 102-es cikkely újratárgyalása érdekében, részt vesznek a szakszervezetek tiltakozó megmozdulásain, és azt tervezik, hogy október végén Brüsszelbe mennek a Nyugdíjasok Európai Szövetségéhez segítséget kérni.