Schmitt Pál romániai látogatásának bukaresti programja sportos iramú volt, a fair play jegyében fogant, az erdélyi — marosvásárhelyi, nagyváradi — nemkülönben. A magyar államfőnek jelentős nagyköveti, hatalmas magyar és nemzetközi sportköveti tapasztalata van, személyi adottságai is alkalmassá teszik a diplomáciai kapcsolatteremtésre, ami, természetesen, mint jelen esetben is, a partner, a partnerek hasonló reagálását indukálja.
De nem csak ennyiről van szó.
Az országok szintjén a magyar—román politikai diskurzusban bekövetkezett pozitív változásoknak több eredője van. Ezek közül a legfontosabbak közé tartozik a magyarországi rendszerváltozás fordulópontját is megelőlegező kétharmados Fidesz — KDNP választási győzelem, amely az európai néppárti erők közép-kelet-európai térnyerését jelenti. Ennek jelentőségét hangsúlyossá teszi, hogy a két szomszédos ország jelenlegi kormányzó pártjai ehhez a párttömörüléshez tartoznak, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a Néppárt alelnöke.
A szomszédsági-baráti jobb nyújtásához mindkét fél részéről plusznyomatékot kap az, hogy két hónap múlva egy fél évig Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke, majd ezt a feladatkört az ugyancsak magyarbarát lengyel kormány veszi át. A román külpolitikának és a diplomáciának ezeket a folyamatokat figyelembe kell vennie, ezek felhajtóerejét ki kell használnia. Nemcsak udvariassági gesztus tehát az, amikor Schmitt Pál hivatalos látogatási programjának egyik témája Romániának a magyar EU-elnökség idejére eső schengeni csatlakozása volt. A magyar államfő megerősítette, hogy országa mindent megtesz ennek sikere érdekében. Nem kis dolog ez, mert Romániát a francia diplomácia többször is megfenyegette, hogy az európai cigányproblémák miatt kezdeményezi a schengeni csatlakozás megtorpedózását. A schengeni csatlakozás ügye Románia és Magyarország szomszédsági problémája is, hiszen az elégedetlenkedő ellenzékiek és mások is általában kifogásolják a magyar állam részéről az egyoldalú gesztusokat, mint amilyenek az alapszerződések megkötése.
Úgy tűnhet, Traian Băsescu államelnöknek a magyar kettős állampolgárság megadásával kapcsolatos ,,engedékenysége" csupán udvariassági gesztus, hisz saját országuk esetében ez érvényes gyakorlat. Nekünk viszont érzékelnünk kell, hogy az előző időszakokhoz képest, minden kétséget kizárón igen fontos diplomáciai változások következtek be a két ország kapcsolatában.
És mintha-mintha az autonómia dolgában is érzékelhetnénk jó irányú elmozdulást. Az pedig, hogy Schmitt Pál minden hazai magyar politikai alakulat képviselőivel találkozott, fontos lépés a magyar nemzetépítés maratonjának mostani stációján.
