A 2006 őszén történtek tragikus következménye, hogy az állampolgároknak megrendült az állam iránti bizalma, illetve a jogállamba vetett hite ― olvasható a jogsértéseket vizsgáló albizottság jelentésében.
A jelentés szerint a 2002―2010 közti két kormányzati ciklus során a legaggasztóbb az, hogy az állam még a legkirÃvóbb és legnyilvánvalóbb esetekben sem vizsgálta ki a történteket, illetve nem nevezte meg az ügyek konkrét felelÅ‘seit. SÅ‘t, mint Ãrják, korlátozta az események feltárására alkalmas jogállami ellenÅ‘rzés lehetÅ‘ségét, a legsúlyosabb esetekben pedig elÅ‘zetes intézkedéssel (azonosÃtószám hiánya) tette lehetetlenné a bűncselekmények elkövetÅ‘inek megtalálását és felelÅ‘sségre vonását.
A jelentés szerint 2002 és 2010 között a politikai szabadságjogok gyakorlóival szemben az állam több esetben jogsértÅ‘ módon lépett fel, sorra tiltottak meg törvényesen bejelentett rendezvényeket, az állam képtelen volt különbséget tenni az alkotmányos alapjogok békés gyakorlása, illetve a véleménynyilvánÃtás jogellenes formái között, és még utóbbiak elleni fellépés eseteiben is sokszor eltért az arányosság törvényi követelményétÅ‘l.
Gulyás Gergely (Fidesz), az albizottság elnöke a vizsgálat kézzelfogható eredményei közé sorolta, hogy ügyészségi nyomozásra adhat okot Bene László volt országos rendőrfőkapitánynak, illetve Rudi Zoltán volt MTV-elnöknek az albizottság előtt tett nyilatkozata. Mint mondta, Bene László nyilatkozatából egyértelművé vált, hogy Gergényi Péter akkori budapesti főkapitány Gyurcsány Ferenc miniszterelnök védelme alatt állt.
A jelentés az MTV-ostrom mellett foglalkozik a 2006. szeptember 18―22. között a főváros utcáin történtekkel, ezzel összefüggésben Gulyás Gerely úgy fogalmazott: példátlan rendőri brutalitás volt tapasztalható akkoriban, a gyülekezési jog sérelme a rendszerváltozás óta soha nem volt ilyen súlyos, mint 2006 őszén.
A 2006. október 23-án történtekkel kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta, hogy a Kossuth téri tüntetés feloszlatása ― ma már jogerÅ‘s bÃrói Ãtélet szerint is ― jogellenes volt, továbbá ma már egyértelműen megállapÃtható, hogy a rendÅ‘rség rátolta a Kossuth téri oszlatás miatt tiltakozókat a Fidesz éppen akkor befejezÅ‘dött nagygyűlésére.
A kormánypárti képviselÅ‘k szavazatával elfogadta a jelentést a fÅ‘bizottság az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának szerdai ülésén. A jelentés azonban nem tartalmazza a 2006 Å‘szét megelÅ‘zÅ‘, illetve az azt követÅ‘ idÅ‘szak jogsértéseire vonatkozó megállapÃtásokat. Ezeket ugyanis az elfogadott munkamegosztás alapján Gaudi-Nagy Tamásnak (Jobbik) kellett volna elkészÃtenie, de a képviselÅ‘ még az albizottság reggel 9 órakor kezdÅ‘dÅ‘ ülésére sem nyújtotta be azt. Az albizottság fideszes, KDNP-s és LMP-s tagjai tehát ezen részjelentés nélkül fogadták el a jelentést, és Ãgy terjesztették azt a fÅ‘bizottság elé.
Az MSZP-s tagok közleménye szerint azért nem asszisztáltak a 2006-os őszi eseményeket vizsgáló albizottság jelentésének elfogadásához, mert szerintük a testület nyilvánvalóan azzal a céllal alakult, hogy a "Gyurcsány a hibás" politika jegyében az akkori kormányt kiáltsák ki bűnbaknak, és bagatellizálják a tévészékház elleni támadás, az utcai harcok, a feldúlt belváros, az égő autók, betört kirakatok okozóinak és felbujtóinak felelősségét.