Magyarország az uniós strukturális alapokat, illetve a vidékfejlesztést szolgáló pénzeket is igénybe veheti a vörösiszap-katasztrófa okozta károk enyhítésére, ha a kormányzat ezt kiemelt prioritásnak tekinti ― mondta Krisztalina Georgieva, az EU katasztrófavédelmi biztosa kedd este Strasbourgban, a magyarországi szerencsétlenség következményeiről folytatott európai parlamenti vitában.
Az unió szolidaritási alapjával kapcsolatban többen elmondták: az kifejezetten csak természeti katasztrófák esetén vehető igénybe, és a keletkezett kárnak meg kell haladnia az ország nemzeti össztermékének meghatározott hányadát, amely feltétel ebben az esetben nem teljesül. Az EU-biztos úgy vélekedett, hogy a strukturális, illetve vidékfejlesztési alapok ― amelyeket egyébként a tagországok soha nem használnak ki száz százalékig ― felhasználhatóak lehetnek a kárt szenvedett infrastruktúra helyreállítására, környezetvédelmi megfigyelő tevékenységre, a szennyezett területek rehabilitációjára vagy éppen a földhasználat jellegének megváltoztatásával kapcsolatos költségek fedezésére.
Nem ismeri el a vörösiszap-katasztrófa miatti felelősségét a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt., de a károk enyhítésére 1,5 milliárd forintot fordítana öt év alatt, és arra kéri a kormányzatot: ha a feltételek lehetővé teszik, kapják vissza függetlenségüket, szüntessék meg az állami felügyeletet a cég felett ― közölte Ruttner György, a timföldgyár jogi képviselője tegnap Budapesten. Hozzátette: a felelősség kérdését az 1980-as évekig, a tározók tervezésének és építésének idejéig visszamenőleg kell keresni, de felelősek lehetnek azok az intézmények és hatóságok is, amelyek kiadták a működési engedélyt, majd azt évente felülvizsgálták, és mindent rendben találtak. Magyar György, a károsultak jogi képviselője úgy nyilatkozott: a felajánlott 1,5 milliárdos összeg csak a közösségi károkat fedezi, az egyéni kártérítésre alkalmatlan. A vörösiszap-katasztrófa károsultjai és a Mal Zrt. jogi képviselői között tegnap kezdődött meg a peren kívüli egyeztetés.
Gyanús a vörösiszap
Ukrán hivatalos vélemények szerint nem veszélyezteti a Duna ukrajnai szakaszát a magyarországi zagytározóból kiszabadult vörösiszap, de helyi szakértők tartanak a folyóba jutott nehézfémek károsító hatásától, sőt, vannak, akik biológiai fegyvert sejtenek a katasztrófa hátterében. Az Ukrán Halászok Szövetségének elnöke például kételkedik abban, hogy itt vörösiszapról lenne szó. A helyszínen készült képeken a bokrok és fák levelei zöldek, márpedig ― állítja ― a lombozat azonnal elpusztult volna, ha a lúg koncentrációja olyan erős, mint amiről beszéltek. Gyanús az is, hogy a magyar hatóságok senkit nem engednek a katasztrófa helyszínére, vagyis szerinte valamit titkolnak. ,,Lehet, hogy biológiai fegyverről van szó" ― ismételte meg az ukrán médiában már korábban megjelent feltételezést a halászati szakember.
.jpg)
