,,Van egy színház, végtelen, és mibennünk lakik"
József Attila
A zene az emberiség közös anyanyelve — hallottam egy valamikori zenei fesztiválon, s azóta is bennem lüktet a gondolat, de meggyőződéssé sűrűsödött, átminősült: a művészet az emberiség világnyelve.
Minden művészeti ág saját autonóm kódrendszert teremt, minden műalkotás sajátosan rejtjelezett atomja a nagy konstrukciónak, amelynek szerepe az alkotói, illetve a rendezői olvasat befogadásakor a saját olvasatok életre hívása.
Ezt éreztem akkor is, amikor versmondóim jóvoltából eljutottam három szavalóval a XII. Kaleidoszkóp Versfesztiválra.
Be kell vallanom, hogy erre az eseményre diákjaim nevezték be csapatomat az idei Vetkőző lelkek című Babits-pódiumműsorral, amelyhez nekem beszámolót kellett írnom az Ady Endre Versmondókör elmúlt évekbeli műsorairól, illetve ez utóbbiról elküldeni a forgatókönyvet (amit egy tanítványom készített el a vázlataim alapján), valamint a tavalyi Pilinszky-műsorról készített DVD-t.
A megtisztelő meghívásnak anyagi okokból nem tudtunk eleget tenni, így csak az egyéni versenyen vehettünk részt, és a versszínházi produkciókat, versfilmeket sem láthattuk. Ennek ellenére betekintést nyertünk egy olyan világba, amelyben minden hang, minden gesztus a szépséget, a szeretetet, az együvé tartozást sugallta. Hallgattuk a verskoncerteket, láttunk performanszokat, önálló irodalmi pódiumműsorokat, láttunk embereket, akik lelkesedésből, művészet- és emberszeretetből templomokat építettek a lelkünkbe.
A díjkiosztás ünnepélyességét elhalványította az állandó megkésettség érzése a szervezők és a zsűri részéről, ebben éreztünk valami elsietettséget, azonban szerintem nem is ez volt az elsődleges. A díjazás szokatlan volt, hiszen nem osztottak pódiumos díjakat, csak különdíjakat és egy-egy kupát, amit a mi kategóriánkban egy prózamondó nyert el. A Versszínház kategóriában csak profi színházak versenyeztek: A Madách Színház, a Temesvári Csíky Gergely Színház, a Szatmárnémeti Északi Színház, és mások, kilenc ország különböző nyelvterületeiről.
A mi résztvevőink közül Kovács-Ungváry Zsombor a zsűri elnökének különdíjában részesült, valamint ajándékkönyv-csomagban, Kozma Kinga és Inczeova Nicole pedig könyvcsomagot kapott, és mindannyian meghívást nyertek egy Nagy László-szavalóversenyre Budapestre, illetve egy nyári színjátszó táborba.
Befejezésül: hiszem, hogy ha az emberi lélek ilyenfajta katarzisélményekben részesül, valóban megtisztul. Elmondhatjuk a jó öreg Shakespeare-rel, hogy: ,,Színház az egész világ" — az emberiség világnyelve a VILÁGSZÍNHÁZ.
Nagy Enikő