Azt tudtam, hogy rendeztek már a világon póznatánc Európa-bajnokságot, szabadfogású lustaságversenyt, szatyor-világbajnokságot, véreshurka-hajító világbajnokságot, háncspapucs-futóversenyt, de Olimpiai Tökjátékokról eddig nem hallottam. Valószínű, azért, mert a sportban, sportversenyekben járatosak általában tisztelik, értékelik az ókori hagyományokat, a több ezer éves múltra visszatekintő olimpiai játékokat, s nem akarták lealacsonyítani a világ legrangosabb sportversenyét, sportrendezvényét.
Az első olimpiát a monda szerint Zeusz, az istenek atyja tiszteletére rendezték a Pelo­ponnészosz-félszigeten fekvő Élisz tartomány Olümpia nevű helységének ,,szent ligetében" össznépi, istentiszteleti jelleggel, egyetlen versenyszámban, stadionfutásban — a képen látható pályán — 192,27 m-es távon. Na persze, rendeztek Delphi közelében is Apollón isten tiszteletére püthói játékokat, vagy Poszeidón, a tengerek istene tiszteletére iszthmoszi játékokat, a nők számára, Héra istennő tiszteletére heraia-játékokat, ezt is egy versenyszámmal, a 160 m-es futással... Rendez­hettek volna versenyt zöldségevésben, olajbogyó-dobálásban, ökörsütésben, de akkor aligha beszélhettek volna a városállamok kultúrájának fejlődéséről, kapcsolataik fenntartásának fejlesztéséről, össznépi, istentiszteleti ünnepségről... Mindenik játék igazi sportot választott, és érintetlenül hagyta a "szent liget" rendezvényének nevét — az olimpiai játékokat. Csak mi nem.
Az ókori görögök tudták, nem illő cselekedet dobálózni a nagy szavakkal csak azért, hogy ezek emeljék rendezvényük népszerűségét. Különösen nem az olimpia szóval. Hagyjuk békén, tiszteljük a ,,szent liget" ránk maradt emlékét. Tiszteljük a maga nagyságában.

(nagymohai)