Tili Károly tegnap elmondta: csak a betegellátásért ― a maró lúgtól sérültek kórházi kezeléséért ― 21 millió forintot számlázna Ajka Kolontárnak, de a falu kitelepítettjeinek az elszállásolásáért is csaknem ötmilliót kérnének. A polgármester szerint az ajkai kórháznak térségi ellátási kötelezettsége van, ezért az, hogy a bajba jutottak kezeléséért fizetséget követelnek, felfoghatatlan számára. Tili közölte, nem is válaszol a levélre, hanem várja az ajkai önkormányzat számláját, s azt továbbítani fogja illetékes helyre. Toldi Tamás (Fidesz―KDNP), Devecser polgármestere annyit mondott, hogy ők nem kaptak ilyen tartalmú levelet, de tud a kolontári önkormányzatnak küldött ajkai követelésről, s azt ő is felháborítónak tartja. Ajka vezetőit ― a polgármestert, illetve a jegyzőt ― az MTI tegnap nem tudta telefonon elérni.

Ismét vörös a Torna-patak
Ismét nagy mennyiségű gipszet és savat kell önteni Kolontárnál a Torna-patakba, mert a tegnap reggel óta tartó esőzés miatt újra élénkvörös lett a patak vize, és a szakemberek attól tartanak, hogy a lúgosságot mutató pH-érték ismét emelkedhet. A Torna-patak vizének pH-értéke a 14 fokú skálán jelenleg 8, ez a mutató általában 7-es a nem szennyezett folyókban, folyóvizekben. Az október 4-én bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa után a patak vizének pH-értéke 13,5, a Marcal folyóé 12-es volt.

Katonai fenyegetést kér Iránnal szemben
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő elrettentőbb katonai fenyegetésre kéri az Egyesült Államokat Iránnal szemben, mert szerinte csak így lehet megakadályozni, hogy Teherán atomfegyver birtokába jusson. Robert Gates amerikai védelmi miniszter elutasítja ezt. Netanjahu Joe Biden amerikai alelnöktől is kérte a fenyegetőbb fellépést, azzal érvelt, hogy az eddig bevezetett gazdasági szankciók hatására Irán nem hagyott fel atomfegyverprogramjával. Biden azonban úgy vélte, a gazdasági szankciók igenis fájdalmasan hatnak, érezhető hatásuk van.

Újabb vádemelés Jacques Chirac ellen
Újabb illegális pártfinanszírozási ügyben kell a párizsi büntetőbíróság előtt felelnie Jacques Chirac volt francia elnöknek ― közölték igazságügyi források. A vizsgált ügyek Chirac párizsi főpolgármesteri időszakára nyúlnak vissza. Hivatalában 1990 és 1995 között fiktív állásokat hoztak létre a jelenleg kormányzó Népi Mozgalom Uniójának (UMP) jogelődje, az akkoriban Chirac által irányított RPR jobboldali párt munkatársainak részére. Az újabb vádemelés kapcsán már korábban bebizonyosodott, hogy olyan közpénzeket juttattak akkoriban az RPR pártkasszájába, amelyeket a fővárosi elöljárósággal kötött hét hamis munkaszerződés alapján vettek fel. A párt főtitkára akkoriban Chirac bizalmasa, Alain Juppé későbbi miniszterelnök volt. Őt a 2002-ben nyilvánosságra került ügyben 2004-ben 18 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és tíz évre eltiltották a politikai tisztségvállalástól. A közben köztársasági elnökké választott Chirac felelősségét azonban mentelmi joga miatt akkoriban nem vizsgálták. A volt államfő ellen sikkasztás és hivatali visszaélés vádjával először múlt év októberében emeltek vádat: a másik ügy is 21 olyan állással kapcsolatos, amelyeket jobboldali szimpatizánsoknak juttatott a párizsi városháza Chirac főpolgármestersége idején. Ez utóbbi ügyben viszont a fővárosi önkormányzat 2,2 millió eurós kártérítésért cserébe nem perli tovább az exelnököt. A Chirac által felajánlott 550 000 eurón felül az általa alapított UMP is fizet az önkormányzatnak 1,65 millió eurót.

Túszejtés a BMW párizsi székházában
Megadta magát tegnap délután az a férfi, aki néhány órával korábban több személyt túszul ejtett a BMW német autógyár franciaországi székhelyén, a Párizs közeli Montigny-Le-Bretonneux-ben ― közölte a rendőrség. Az Europe 1 kereskedelmi rádió korábban azt jelentette, hogy az autógyár egyik volt alkalmazottja egy eladót és egy telefonközpontost fegyverrel túszul ejtett. A férfi a túszejtés során állítólag a levegőbe lőtt, de senki nem sérült meg, valamint megpróbálta felgyújtani a székházat.