Feleki Károly szociofotó-kiállításaHóstát drámája Szentgyörgyön

2010. november 10., szerda, Kultúra

FELEKI KÁROLY FOTÓJA

Feleki Károly ipari formatervezést végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, fotóművészként vonult be a köztudatba, jelenleg pedig tanszékvezető a Fotó-, Videó- és Számítógépes Képfeldolgozó szakon a kolozsvári Művé­szeti és Design Egyetemen.

A Hóstát megnevezés Kolozsvár külvárosait jelöli, és németül kertvárost jelent. A hóstátiak hagyományosan kertészkedéssel foglalkoztak. A nemzetikommunizmus idején az évszázadokon keresztül szorgalmasan, becsületes munkával kialakított hagyományos ,,földész" foglalkozás szűnt meg e városrész lerombolása által, és az immár több mint kilencven éve tartó lakosságcsere egyik lépcsőfoka volt ez a politikai és gazdasági tett. Zöldség­termesztőként és -kereskedőként ugyanis Románia más vidékeiről és más nemzethez tartozókat csábítottak Kolozsvárra a hóstátiak helyett. Számos idős hóstáti öngyilkosságot követett el a lakás- és földtulajdon elvesztése miatt. A román elnyomás és idegengyűlölet, akkor éppen Ceauşescu irányításával, nem egyszerűen átalakította Kolozsvár zöldségtermesztő kerületét — modernizáció fedőnév alatt —, hanem végleg ellehetetleníteni szándékozott Erdély történelmi fővárosa magyar lakóinak egy részét. Egyetemi éveim idején, a hetvenes évek végén volt alkalmam személyesen is megtapasztalni a Hóstát-drámát. Piaci zöldség- és gyümölcsvásárláskor, a hóstáti dalárda kapcsán, a szüreti bálokon és a kolozsvári magyar színház előadásain, ahol bérletesekként a közönség nagy számarányát képezték. De az erőszakosan beindított Hóstát-rombolás folyamatának is szemtanúja lehettem. Soron levő dokumentum- és értékmentő fényképkiállításunk ez utóbbi szegmentumot jeleníti meg negyvenöt fekete-fehér felvételen a sepsiszentgyörgyi közönség számára.
"...a szociofotó is csak úgy lehet jó, ha túllép a számvetésen" — jelzi szerzőnk a Székely Sebestyén György által készített interjúban folyó év május 11-én. És bővebben kifejti érdeklődését a Hóstát-jelenség iránt a Pillich László szociológus felkérésére készített fény­képek kapcsán. Ezt a drámai időszakot Feleki Károly a puszta fotódokumentáláson túl a pszichológus igényességével rögzíti. Olyan mélységesen kétségbeesett lélektani pillanatokat ment át az utókor számára, amelyeket nemzetünk ellen elkövetett merényletként élünk meg mindannyian. Ebben a pszichológiai megközelítésben karaktereket, pontosabban arctipológiát keres és talál. Értéket ment a témára alkalmazott kutatásai során. És mindezt a szerény, de szókimondó analóg fényképezés technikai lehetőségeivel. Mint az interjú során Feleki Károly bevallja, munkahelyi elfoglaltsága okán kényszerült elsősorban délutáni felvételeket készíteni, és abban a szórt fényben lettek igazán anyagszerűek az ábrázolt felületek. A ruházatra és kertészeti eszközökre mint természetes velejárókra fektetett hangsúly is kiegészítő eleme a képi struktúra rendszerének. Nem utolsó szempontja volt a tárgyi valóságon túl az ember és mimikája, testhelyzeteinek nyomon követése az adott körülmények között. Komponálása minden esetben a nyugtalanság kifejezője. Az arckifejezéseken túl a kidöntött fa segélykérő vonulata, az ablakkeret nélküli épület, félig lerombolt ház, az ágyásokhoz közeli, mindent elbirtokló tömbházrengeteg, a földgyalu lánctalpainak roncsolása, minden részlet és megjelenített elem apokaliptikus bekövetkezés ki­fejezőjévé válik Feleki Károly képein. Ezt a drámai hatást erősíti fel a fekete keretes megoldás is. Történelmi kordokumentum értékű képeknek lehetünk szemlélői tárlatunk révén a Lábas Házban.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 504
szavazógép
2010-11-10: Kultúra - Bogdán László:

A mémek indiszkrét bája

Különös, tájainkon eddig legalábbis egyedülálló kiállítás látható Sepsiszentgyörgyön a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótérben: N. E. U. R. O. (Rareş Moldovan) és KOZOMA (Kozma Levente) közös tárlata a ,,mai" mémekről szól: kritikusuk, Ştefan Tiron — aki, nem véletlenül, szintén szerepel, különben egyáltalán nem ideálisan, hanem inkább játékosan, parodisztikusan megrajzolt alakjában az első terem falain körbefutó, meglehetősen bizarr rajzsorozaton vagy újmódi freskóparódián (?) — a kiállítás katalógusában egy ,,önfertőző memetika hatásairól" értekezik.
2010-11-10: Magazin - József Álmos:

Pap Lehel cementgyára

Sándor Gézáné malmánál lennebb az egykori kilyéni malom gátjának köszönhetően az Olt folyása lelassult. A Brassó felé vezető műúttal párhuzamos, fél kilométeres szakasz fűzfákkal sűrűn benőtt partjával és mély vizével a szentgyörgyieknek igazi horgászparadicsomot jelentett, ahol az ötvenes években a Feketeügyből odatelepített harcsák is jól érezték magukat.