Ijesztő emlékeket idézhet fel a szemlélőkben — és a piacokban — a gyorsuló ír válság. A tavaszi görög krízis is úgy indult, mint házon belül kezelendő fiskális gondok halmaza, nem sokkal később pedig már az egész valutaövezetet fenyegette, és 110 milliárd eurós mentőcsomaggal kellett lecsillapítani. Írország elvben nem szorul ad hoc segítségre, hanem már az épp a tavaszi válság nyomán létrehozott 440 milliárd eurós európai pénzügyi stabilitási alaphoz (EFSF) is fordulhat. Dublin azonban nem kért semmilyen pénzügyi segítséget — erősítette meg az Európai Bizottság szóvivője a gazdasági és pénzügyi biztos, Olli Rehn egy nappal korábbi szavait. Ugyanezt közölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is, ír részről pedig azt emeli ki minden megszólaló, hogy az ország finanszírozása 2011 közepéig megoldott; mint szeptember végén közölték, idén már nem is tartanak több kötvényaukciót.
A megnyugtatónak szánt szavak ellenére a piacok még mindig inkább azt figyelik, mit lép az ír kormány, amely alig több mint egy hónapja újabb eurómilliárdokkal tömte ki az ország nagy bankjait, ami akár ötvenmilliárd euróval is megnövelheti az adófizetők terheit.
Az idei büdzsé GDP-arányos hiánya ezzel a betervezett 11,75 százalékról 32 százalékra szökik fel — ez történelmi rekord az euróövezetben —, a már bejelentett tervek szerint ezt négy év alatt szorítanák le az uniós országoknak megengedett három százalékra. Ez idő alatt 15 milliárd euróval faragnák le a hiányt, ebből jövőre hatmilliárd eurót kell behozni, 4,5 milliárd euróval csökkentik a kiadásokat, 1,5 milliárdot pedig különadókból akarnak előteremteni a várhatóan nagy nehézségek árán átnyomható büdzsében.
Az ír jegybank kormányzója, Patrick Honohan ezzel együtt gyakorlatilag eladólistára tette az ír nagybankokat, és azt is közölte, hogy az ott működő két nagy brit bankot is beszámítva mintegy 85 milliárd eurót bukott az ország hat legnagyobb hitelezője az ingatlanpiac összeomlásán. Erre tett rá egy lapáttal az egyik legnagyobb európai klíringház, az LCH.Clearnet, amely 15 százalékra emelte az ír kötvénypozíciókkal szembeni betétkövetelményt — ehhez a mai napig egymilliárd dollárnyi összeget kell betenniük a klíringház tagjainak.
Aggódva figyelhették a fejleményeket a portugál, görög, spanyol, olasz tízéves állampapírok birtokosai is: a németekkel szembeni hozamfelár mindegyiküknél növekedett az elmúlt héten. Az eurózóna periferikus országainak pozícióit az is rontja, hogy az unió vezetői október végén támogatták Angela Merkel javaslatát, amelynek értelmében az EFSF-t felváltani tervezett állandó európai pénzügyi mechanizmus keretében az állampapírok privát tulajdonosai is viselnék egy esetleges adósságátrendezés terheit. (napi.hu)