Ezt a műfajt valóban hiánypótlónak nevezhetjük, mert ugyan ki vehetett kezébe eddig magyar nyelven olyan megbízható útikalauzt, mely az egykori történelmi Magyarországtól elcsatolt területek hiteles mai képét nyújtja: történelmi alapokra helyezve, anélkül, hogy a szerzőnek be kellene tartania a délvidéki, avagy a kárpátaljai, úgymond hivatalos elvárásokat.
Délvidéket kétszáz oldalon mutatja be a régió legjobb ismerője Bácskai (Faragó) Zoltán (1.). Horvátország magyarok lakta területével kezd, Eszékkel és a majdnem ezeréves magyar Szentlászlóval, amelyet a szerb agresszió után szinte teljesen újjá kellett építeni. A Szerémség nekünk is üzen. A zimonyi vár fokán millenniumi emlékmű állott, akárcsak a brassói Cenken, Péterváradon pedig háromszékiek is raboskodtak. A ,,Duna Gibraltárja" ez, Petúr bán, Gertrudis gyilkosának fészke, akit II. András királyunk karóba húzatott. Megismerhetjük Bácskát: Magyarkanizsa, Szabadka, Újvidék múltját és jelenét. A délvidéki Bánság szinte ismeretlen számunkra, ahová 1883-ban 645 bukovinai székely családot telepítettek, számuk 1889-ben még nőtt. A falu székely kapuja egyetlen ilyen építmény a szerb tengerben. Ó-Szerbia bemutatása során kerül terítékre Belgrád, a déli harangszóhoz kapcsolódó Nándorfehérvár.
Tartalmas és ugyancsak nóvum még most is Kárpátalja bemutatása, bár régebbi kiadás. (2.) A 180 oldalnyi szöveg szerzője, Kovács Sándor középiskolai tanár és idegenvezető. ,,Nem mi keltünk át a határon — írja —, hanem a határ kelt át rajtunk." Bemutatja Kárpátalja tizenhárom járását, tarka származású lakosságát, magyarságát és legnagyobb városait, Ungvárt, Munkácsot, Husztot, a régió kegyetlen történelmét: tizenhétszer került más-más politikai fennhatóság, államalakulat és államforma alá az elmúlt évszázadokban.
1. Bácskai (Faragó) Zoltán: Délvidéki magyar útikönyv, Budapest, 2010
2. Kovács Sándor: Kárpátaljai útravaló — Úti olvasmány. Budapest, 1999
