Hasznosítani szeretnék a Petőfalván található borvizet. A fúrt borvízkutakat lefojtották, de a hatolykai kezelőközponthoz hasonlóan lehetne ezeket gyógyfürdőzésre használni.
A zabolai polgármesteri hivatal a csíki Aquaprofit cégtől rendelt tanulmányt, melynek eredménye szerint a Petőfalvi-fürdő turizmusfejlesztési lehetőséget jelent — magyarázta Ádám Attila polgármester.
A megvalósíthatósági tanulmány birtokában szeretnének befektetőt találni, aki vállalná a fürdő felújítását. Emellett a környék más adottságait is turizmusfejlesztési célokra kívánják használni.
Képbe jön a székelytamásfalvi Thury-kastély is (képünk). Ez jelenleg a polgármesteri hivatal tulajdona, kultúrház működik benne, de kastélyturizmusi körforgásban több hasznot hozna a helységnek — vélekedett a polgármester. Komoly vonzerőt jelent a zabolai Mikes és Apor család épített hagyatéka. Mikes gróf Bende Kálmánnal karöltve szürkemarha-farmot létesít a zabolai határban, ahol más hungarikumokat is kínálnak majd a tanyasi és látványturizmust kedvelők számára.
A környék attrakcióinak népszerűsítéséhez, az idegenforgalom fejlesztéséhez járulhat hozzá a hamarosan létrehozandó Tourinfo-iroda is. A létesítmény felépítésére a napokban írják ki az elektronikus versenytárgyalást. Tavasszal elkezdődhet az építés, őszig be is fejezhetik — véli a polgármester.
Összegzésképpen reméli, hogy a Tourinfo-iroda, a zabolai épített örökség, a Thury-kastély, a szürkemarha-farm és a Petőfalvi-fürdő közösen hozzájárulhat a környék turizmusának fejlesztéséhez, ami munkahelyek létesítését, jövedelemforrást hozhat a helybelieknek. Ezekkel a hírekkel gazdagodtunk a zabolai polgármesteri hivatalnál, s ez elég ahhoz, hogy ösztökéljen: nézzünk szét Zabola környékén, lássuk, ténylegesen milyen idegenforgalmi lehetőségek vannak, hogyan vélekednek ezekről a helybeliek.
Messze Tamásfalva Zetelakától
,,Tamásfalva és Petőfalva — ha kicsinyek most, hajdan sem voltak jelentékenyebbek, mert az 1567. évi regestrumban Thamasfalva 10, Peteofalwa 4 kapuval van bejegyezve. Nevöket a legelőbb idetelepülőktől Tamás és Petőtől nyerhették. Különben Petőfalva volt Háromszéknek egyetlen faluja, melyet csaknem kizárólag jobbágyok laktak, ezek a zabolai Mikes-jószághoz tartoztak s 1848-ban szabadultak fel" — írta hajdanán Orbán Balázs A Székelyföld leírásában, s a helyzet azóta sem változhatott, mert ma sincs a falunak olyan vonzereje, amely messze földről csábítaná a turistákat.
Lehetne ugyan lépni az idegenforgalom fejlesztése irányában, csak ehhez komoly befektetés, magántőke szükségeltetne — ez a véleménye Hegyi István református lelkésznek (képünk), akinek van elképzelése arról, hogy milyen a virágzó idegenforgalom. Küküllőkeményfalváról származik, Zetelakát említi példának: a valamivel több mint ötezer lakosú településen több ezer vállalkozás működik, százra tehető a működő panziók száma. Messze Tamásfalva Zetelakától — nemcsak földrajzilag, hanem gazdaságilag is.
Konkrét program kellene a fejlesztéshez, ami nem csak Tamásfalvára, hanem a kisebb régióra is vonatkozna — véli a tiszteletes. A kovásznai polgármesterrel is tárgyalt e tekintetben. Lehetne agroturizmussal foglalkozni, de ennek nagy akadálya, hogy egyre kevesebben folytatnak hagyományos gazdálkodást, s áttérnek a gépesített földművelésre — aminek nincs varázsa. Olyan emberek kellenének, akik megértik, hogyan kell vendégfogadásra berendezkedni, s akiknek anyagi lehetőségük is adott — mondja.
A faluban két műemlék épület is található. Az impozánsabb a Thury-kastély, az önkormányzat tulajdona, jelenleg művelődési otthon működik benne. A környék egyetlen empire stílusú épülete, eredeti külső formáját megőrizte ugyan, de belül jelentős átalakításokon esett át. Ez már alkalmatlanná teszi a kastélyturizmusra — vonja le a következtetést a lelkész. Ráadásul, ha eredeti formájára szeretnék felújítani, az rengeteg pénzbe, szinte elérhetetlen összegekbe kerülne. Vele szemben áll a Bányai-kúria. Ez magánkézben van, felújítása még nehezebb, sokkal körülményesebb lenne pénzre pályázni. Mint sok más műemlék épület esetében, a tulajdonosnak nagy anyagi erőfeszítésébe kerülne már a korszerűsítési terv elkészítése is.
A faluban kis helytörténeti múzeum működik. Az iskola egyik terme ad otthont a szerény gyűjteménynek. A helység történelméről amúgy kevés az adat, az első írásos dokumentum 1438-ből származik, akkor adományozta a területet Zsigmond király a Tamásfalvi vitézeknek. Ez talán az egyetlen hiteles adat, valószínűleg többet rejt a Thury család levéltára — amelyről viszont nem tudni, hol található ma. A következő adat 1604-ből származik, akkor hívtak először tanítót a faluba. Összegezve: a falu történelme nem igazán gazdag eseményekben, személyiségekben, erre nem lehet idegenforgalmat alapozni. Vendégfogadási szempontból talán Orbaiszék nevezetességei jelentenének esélyt — jó a falu fekvése, egy-két óra alatt a vidék bármelyik pontjára el lehet jutni —, de ehhez nagy befektetés kellene.
A húsvéti szánozás csalogató lehetne
Idegenforgalmi kuriózumként lehetne kihasználni a már csak Tamásfalván és Szörcsén élő szokást, a húsvéti szánozást — mondja a tiszteletes. Kutatók szerint tavaszváró, termésvarázsló jelleggel bírt valamikor ez a hagyomány. Húsvét hétfőjén összegyűlnek a fiatal legények, erdőlő gyalogszánt vesznek elő, fenyőágakkal díszítik, kóborszerű építményt emelnek rá. Tizenkét legény húzza a szánt, ha van hó, ha nincs, ha kell, a sárban, de legtöbbször a poros úton. Sorra veszik a falu portáit — előszeretettel a lányos házakat —, s ahol fogadják, oda betérnek, csapatban locsolnak egy kis bor, pálinka reményében. A "bekérő" mondja a hagyományos, jó pár strófából álló verset. Sok helyen otthonra is felcsomagolják őket, szalonna, kalács, egyéb finomság kerül a kóbor alá, ahol a "cigány", vagy ahogy régebb hívták, a "béres" gyűjti az ajándékot. A legnagyobb "élvezet" maga a locsolás — legalábbis a legények számára, mert a leányok gyakran áznak bőrig a vederből loccsantott víztől.
Halott holtárok
A szörcsei holtárkokról, az élő víztől ma már elzárt Feketeügy-mederről elég gyakran hallani horgászkörökben. Jó csukázóhelyek, de akadhat a horogra ponyt, fehérhal is, a szóbeszéd szerint harcsát is fogtak benne. Valamikor így lehetett, de mostani állapota — legalábbis azon a részen, ahol mi jártunk, a petőfalvi út mellett — inkább fertőt sejtet. Lebegő pillepalackok, háztartási hulladék s más hasonló "természeti ritkaság" ékesíti a partot s a víz felszínét is. Pedig ez az egyetlen kiemelkedő dolog, amit az idegenforgalom terén lehetne értékesíteni — ez a véleménye Daróczi Attila lelkésznek. Maga is szereti a horgászatot, de arra nincs ideje, hogy a holtárok partján töltsön el egy napot, s este hal nélkül menjen haza. Inkább városon megveszi a halat, s otthon megfőzi a halászlevet. Nem veszett el végleg ugyan a horgászok számára a holtárok, de ide is befektetés kellene. Kitakarítani, friss vizet vezetni bele, strandot kialakítani, az idegenből jövő horgászoknak szállóhelyet biztosítani — vázolta a lehetőséget a lelkész.
A Hadnagy-kúriát is ki lehetne használni idegenforgalmi célokra, de mostani állapotából ki kellene mozdítani, s ehhez hatalmas összegek szükségesek. Még rosszabb az állapota, mint a kolhoz idején. Akkor még álltak az impozáns csempekályhák, ajtók, ablakok, padló, de ez mára csak emlék. Pedig helytörténeti múzeum, vendégfogadó is működhetne benne. Tulajdonosai nem laknak Szörcsén, úgy látszik, nem látnak fantáziát a felújításban.
Orbaiszéki hungarikum
A polgármester elmondása alapján keressük Szörcse és Petőfalva között a széles határban a sokat emlegetett szürkemarha-farmot. Nehezen lehet odajutni személyautóval, szerencsére nincs sár, így negyedórányi zötykölődés után szembetalálhatjuk magunkat a szürke marhákkal. Csodálatos állatok, hatalmas szarvakkal az idősebb példányok, borzas szőrrel a fiatalabbja. Száraz, szikes füvet borzol a szél, de ez megfelel nekik. Komótosan legelnek, ha megszomjaznak, a vízelvezető csatornából isznak. A legtalálóbb, ha azt mondjuk: önellátóak. A karámjuk is épp csak a szél ellen véd. Egyik sarkában boronafákból összerótt épületen dolgoznak. Egyszerű, de nagyszerű. A "gazda" nincs ott, a polgármestertől tudjuk, hogy a Mikes grófok, egy magyar vállalkozó és a helybeli Bende Kálmán ügyeskedik ott, idegenforgalomra rendezi be a farmot.
Szürke marha mellett mangalica, rackajuh várja majd a vendégeket. Aki akarja, ökrös szekérrel járhatja a vidéket, ha elfárad, megéhezik, hagyományos étkekkel kényeztetheti magát. Igen, anélkül, hogy a befektetőkkel beszélhettünk volna, itt látszik, hogy megvan mindaz, ami Tamásfalván, Szörcsén hiányzik: konkrét elképzelésekre alapuló terv, anyagi háttér. Biztosak lehetünk benne, a siker nem marad el. Ha csak érdekességként is, de hadd említsük meg: a szürkemarha-gulyának Kovásznán a párja. A csomakőrösi határban lehet nap mint nap látni egy kisebb csordát, ott legelnek a lipicai ménes mellett. Lám, lám, a hungarikumra egyre többen alapoznak.
Ahol a jószág is borvizet iszik
Kevesen tudják, hol van Petőfalva, még kevesebben azt, hogy bővelkedik borvízforrásokban, fortyogófürdővel is rendelkezik. A falu Imecsfalva felé eső szélén tető alá hozott, kézi pumpával felszerelt borvízkút várja a szomjazókat. A mellette elfolyó Haraly-patak vize — amely most szerényen csordogál, de a nyári esőzésektől megduzzadva jelentős károkat okozott a faluban — rozsdabarna, a hozzá nem értő is látja, hogy borvíz folyik benne, szakemberek hosszan tudnának mesélni összetételéről, gyógyhatásáról. A faluban sok helyen a kútban is borvíz fakad, nem kell mélyre ásni, tizenöt-húsz méteren már ott az aranyat érő ásványvíz. Még az állatokat is azzal itatják több gazdaságban. A falu határában legalább húsz fúrt kútban bugyog a borvíz. Le vannak fojtva, de gyógyturisztikai erejük hatalmas. Mint a falu másik végén lévő szabadtéri borvízfürdőnek is. Héjja Elemér gondozza, ő meséli történetét; az adatokat kifüggesztették az újonnan épült szauna tornácára is. 1932-ben avatták először a fürdőt, de fénykora után a romlás következett. Sokévi pangás után csak 2007-ben sikerült újra működőképessé tenni. Most rendezett, felnőtt- és gyerekmedencével várja a gyógyulni vágyókat, s ha akad érdeklődő, a szaunát is befűtik — mondja a gondnok. Be kellene vezetni az elektromos áramot, kádas fürdőt kialakítani, strandot, mofettát beindítani — sorolja a terveket. Utóbbi könnyen megvalósítható lenne, a gond, hogy állandó orvosi felügyeletet kell biztosítani működtetéséhez. A borvíz adhatná Petőfalva jövőjét — mondja Héjja Elemér, s ezzel egészében egyetérthetünk.
Tárgyilagosan: a Zabolához tartozó falvak közül idegenforgalmi szempontból Petőfalva a legígéretesebb. Nyilván, Tamásfalvát, Szörcsét sem kell leírni, konkrét tervekkel, tőke vonzásával, a legkisebb lehetőséget is kihasználva Zabola árnyékában szépen megélne az idegenforgalomból a három kis település.
