,,Kínára nem kockázatként, hanem lehetőségként kell tekintenünk" - jelentette ki Nicolas Sarkozy francia elnök a sajtónak néhány órával kínai kollégája, Hu Csin-tao kínai elnök franciaországi látogatásának kezdete előtt. Az eredmény ismert és sokak által irigyelt: Franciaország és Kína mintegy 17 milliárd eurós értékben írt alá gazdasági szerződéseket, többek között a Total olajipari, az Airbus repülőgépgyártó és az Areva nukleáris erőműépítő céggel.
A Total és a China Power Investment Corporation (CPI), Kína egyik legnagyobb energetikai vállalata petrolkémiai üzem létesítéséről egyezett meg az ázsiai országban. A befektetés összértéke a Total közlése szerint 2-3 milliárd euró között mozog. Az Airbus 102 repülőgép eladásáról írt alá szerződést összesen 14 milliárd euró értékben az Air China, a China Eastern és a China Southern kínai légitársaságokkal, valamint egy repülőgépeket bérbe adó céggel. A megállapodás ötven A320-as, 42 A330-as és 10 A350-as gépre vonatkozik. Az Areva urániumeladásra vonatkozó szándéknyilatkozatot kötött a China Guang-dong Nuclear Power Company energetikai céggel hárommilliárd euró értékben.

Ki emlékszik már az olimpiára?
A kínai elnök a két ország közötti megbékélés jeleként először látogatott Franciaországba. A 2008-as pekingi olimpiát megelőzően a láng párizsi útjának a tüntetések miatti botrányba fulladása, a tibeti kérdés és a dalai láma franciaországi támogatása miatt megromlott kínai-francia viszony a közös gazdasági érdekek okán lépett új szakaszba, amely ellen francia jogvédő szervezetek hevesen tiltakoztak. A kínos kérdések elkerülése érdekében Hu Csin-tao nem tervezett nyilvános megszólalást franciaországi útján, viszont jelezte, hogy Kína minden erejével támogatni fogja Franciaországot a G20-as csatározásokban.
A példa csak erősíti több más európai ország azon elhatározását, hogy ,,friss pénzt" szerezzenek a keleti óriástól. Orbán Viktor magyar miniszterelnök is Kínában járt nemrég, előzetesen pedig tárgyalt több potenciális kínai partnerrel. Kínaiak vennének részt több budapesti vasúti fejlesztésben és útépítésekben, az elektronikai iparban és a mobil távközlésben érdekelt ZTE és Huawei pedig 1500-2000 fős munkahelyteremtő beruházást hajtana végre Magyarországon.

Megtanulni az országot
Tekintve, hogy ma már egyértelműen Kína a világ legnagyobb exportőre, a globalizációnak már a keleti országok a fő haszonélvezői. A lehetséges kínai befektetőket többnyire három kategóriába sorolják: a már jelenlévők, a befektetést tervezők és azok a meggazdagodott befektetők, akik most próbálnak nemzetközi színtérre lépni. Utóbbiak ahhoz viszik a pénzüket, aki hamarabb fordul hozzájuk. Ehhez gyorsaság és tudatos Kínapolitika szükséges a magánszektor részéről is, hogy egy adott társaság képes legyen az egész régiót vagy akár az EU-t is ,,hozni" országos központtal és a területre kiterjedő tudásbázissal. A partnerkeresők sikeréhez az is kell, hogy megértsék és megtanulják Kínát, ahol nem működnek az európai modellek, más a kultúra, az üzleti etika, és a tárgyalástechnikák sem azonosak.
Üzleti körökben legendák keringenek arról, hogy a kínai tárgyalók az utolsó pillanatban is változtatnak a feltételeken, és a befektetési szempontok sem mindig érthetőek első ránézésére. A kínai befektetők ugyanis az esetek nagy részében állami tulajdonú nagyvállalatokat jelentenek, amelyek gyakran politikai céloknak is alávetik üzleti érdekeiket. Erre jó példa Afrika, ahol kérdés nélkül nyomják a pénzt, akár bukó üzletekbe is, az ásványkincsek, a piacok és a lehetséges szövetségesek megszerzése érdekében.
A kínai befolyás erősödését mutatja az is, hogy megjelentek az ázsiai ország befektetői az EU gazdaságilag gyengébb szereplőinél is - mint államkötvények felvásárlói. Ezzel együtt a kínai pénztől nem kell félni - tartják a szakemberek -, nincs nagyobb veszélye, mint a nyugati hitelkonstrukcióknak.

Hu Csin-tao - nagyobb, mint Obama?
A Forbes magazin szerint Hu Csin-tao a világ legnagyobb hatalmú vezetője. A kínai államfő a kéthetente megjelenő amerikai lap legutóbbi értékelése szerint letaszította a világranglista éléről Barack Obamát. Az Egyesült Államok elnöke mozgásterének beszűkítéséhez erősen hozzájárult a republikánusok keddi választási győzelme, amelynek eredményeképpen az ellenzéki párt megfosztotta a kormányzó demokratákat a képviselőházi többségtől. A Forbes a 6,8 milliárdos emberiség 68 legnagyobb hatalmú vezetőjét rangsorolta. A lap szerint Hu elnök ,,csaknem diktátori ellenőrzést gyakorol 1,3 milliárd ember, a világ lakosságának egyötöde felett. Nyugati kollégáival ellentétben bosszantó bürokraták és bíróságok akadékoskodása nélkül megfordíthatja a folyókat, városokat építtethet, bebörtönöztetheti a másként gondolkodókat, és cenzúráztathatja az internetet."
Az erőlistán a harmadik helyen Abdalláh szaúdi király szerepel, akit Vlagyimir Putyin orosz kormányfő, XVI. Benedek pápa és Angela Merkel követ a sorban. Az első tíz közé tartozik még David Cameron brit miniszterelnök, Ben Bernanke, a központi bank szerepét betöltő amerikai Federal Reserve elnöke, Sonia Gandhi, az indiai kormánypárt elnöke, aki a lap szerint India tényleges vezetője, valamint Bill Gates, a Microsoft alapítója, Amerika leggazdagabb embere, aki 30 milliárd dollárt adományozott jótékonyságra, és hasonló magatartásra vett rá negyvenet a világ vezető mágnásai közül. A Forbes a 19. helyre sorolja. Kim Dzsong Il észak-koreai diktátor a 31. helyen áll, Ban Ki mun ENSZ-főtitkár a 41-en, Oszama bin Laden pedig az 57-en.
A nők közül Dilma Rousseff brazil elnököt (16. hely), Hillary Clinton amerikai külügyminisztert (20.) és Oprah Winfrey televíziós műsorvezetőt sorolta a ,,hatalmasok" élcsoportjába.