Burgonyatermelő: eltűnőfélben levő fajta

2010. november 30., kedd, Gazdakör

A Valeriu Tabără agrárminiszterrel való hét végi találkozás során Háromszék mezőgazdaságában meghatározó szerepet játszó termelők, szakmai képviseletek megbízottjai adhatták elő gondjaikat. Mellettük polgármesterek, intézményvezetők is meghúzták a vészharangot.

Sajátos gondokkal küzdenek a háromszéki mezőgazdasági termelők — hangzott el. Sürgős intézkedések hiányában tovább csökken a megye agrártermelése, munka nélkül maradhatnak a gazdák, nyersanyag nélkül a termékek feldolgozói, ők sem tarthatják meg alkalmazottjaikat. Ha meg nem lesz helyi, hazai agrártermék, a lakosság kénytelen lesz egészségtelenebb, drágább, importból származó termékeket választani. Azaz a mezőgazdaság problémája egyben szociális, egészségügyi veszélyeket is hordoz. A tárcavezető jelenlétében tej-, burgonya- és cukorrépa-termelők, méhészek, juhosgazdák gondjai mellett a mezőgazdasági oktatás hanyatlása, a földtörvény hiányosságai, de a gazdáknak a felvásárlókkal szembeni hátrányos helyzete is terítékre került.


Zsugorodó területek
A burgonyatermelők gondjait Romulus Oprea zabolai nagytermelő ismertette a miniszterrel, hangsúlyos mondattal kezdve beszédét: veszélyben Románia második kenyere. Kovászna és Hargita megye országos élenjáró a burgonyatermesztésben, elsősorban a sza­porítóanyag előállításában. Míg 1990-ben Háromszéken 4000 hektáron termeltek elismert minőségű ültetőgumót, ma ez csupán 226 hektár. Hargita megyében még látványosabb a csökkenés, húsz év alatt 7000-ről 150 hektárra zsugorodott a termőterület. Pedig az országos szinten nyilvántartott 275 000 hektár burgonyaföld közel félmillió tonna vetőgumót igényel. Jövő évben újabb csökkenés várható, így gyakorlatilag a burgonyatermelés felszámolásának határán állunk, a burgonyatermelő pedig "eltűnőfélben levő fajta" lett, mondta a szakember.
Hargita és Kovászna megye az országos vetőgumó-termelés felét adja még ma is, de fenntartásához gyors lépésekre van szükség. Nagyok az előállítási költségek, ráadásul a termőterületen karanténbetegségek jelentek meg. Mindenki a termelőt okolja ezért, a hiba azonban a rendszerben keresendő, pontosabban a nem kellőképpen ellenőrzött importban — hangsúlyozta Oprea, majd meglepő dolgot közölt a miniszterrel: Lengyelország karantén­ban van, de az ottani burgonya osztrák bizonyítvánnyal érkezik Romániába. "Kérjük, hogy az ágazat fennmaradása érdekében támogassák a vetőgumó-terjesztést, kapjuk meg ugyanazokat a kedvezményeket, mint az EU más országainak termelői, és az uniós törvények is mindenkire egyformán vonatkozzanak" — mondta. Részesüljenek állami támogatásban az engedélyezett szaporítóanyag-termelők, kap­janak kártalanítást a karanténba helyezett kultúrák után, ellenőrizzék az eladást — ez a legfontosabb.

Termelői középréteg
A fogyasztásra szánt burgonya termelőinek is szükségük van segítségre. Támogassa az állam a raktározást — tonnánként száz lejjel, szólt a javaslat —, alkossanak Első burgonyatároló programot, ezekkel a gazdák kivédhetik a piaci ingadozásokat. A feldolgozásra szánt burgonya termesztését kilónként 0,15 lejjel kellene támogatni, így elkerülhető az idei helyzet, amikor a feldolgozók nyersanyag nélkül maradtak.
Elengedhetetlen az öntözőberendezések felújítása, "az istenadta víz" ingyenes és feltételmentes használati joga — hangzott a másik fontos felvetés. Támogatni kell a tagosítást, megállítani a törvénytelen importot. Szükség van burgonyát feldolgozó keményítő- és szeszgyárakra. Ha mindez megvalósulna, a burgonyatermelők alkothatnák azt a középréteget, amely 50—200 hektáros farmokra rendezkedett be, ami egybevág a minisztérium elképzeléseivel — fejezte be Oprea, és az elhangzottakat írásban is átnyújtotta a miniszternek.

A miniszter tájékozott
Valeriu Tabără ismeri a háromszéki burgonyatermelők gondjait, főképp a karanténbetegségeknél — derült ki válaszából. A kézdivásárhelyi burgonyakísérleti állomásra utalva a tárcavezető hangsúlyozta: az ágazat alapvető érdeke fenntartani a tudományos kutatást, ez nagyban hozzájárulhat a jelenlegi gondok orvoslásához. Törvényhozás szintjén is lehet tenni, ha van rá akarat. Példaként a burgonyatermelés besorolásának megváltoztatását hozta fel. Rövid idő alatt sikerült zöldségből nagy kultúrává minősíteni a burgonyát, e változtatás nélkül az ágazat már régen halott lenne.
A burgonya importja nagy üzlet, jelentős erőfeszítéseket tesznek egy-egy szállítmány engedélyezésére. Tabără saját esetével példálózott. Nem írta alá egy hajószállítmány burgonyabehozatalát, de míg külföldön tartózkodott, más aláírta helyette. Már ürítették is a burgonyát, sürgősen tenni kellett valamit. Ellenőrző testületet küldött ki: találjanak valami rendellenességet, aminek alapján visszautasítható a termék. A szállítmányban burgonyamolyt találtak, ezért visszapakolták a hajóra, és hazaküldték. Előfordult, hogy fiókjá­ba süllyesztett egy olyan határozattervezetet, amely hátrányosan érintette volna a gazdákat.
A háromszéki gazdák írásban átnyújtott panaszaira, kéréseire konkrét válaszokat ígért a mezőgazdasági miniszter.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 463
szavazógép
2010-11-30: Nyílttér - Kuti János:

Betyárok kellenének

Ozsdolán régen is voltak betyárok. A múlt század ötvenes éveiben: Pusztai, Jeges, Dézsi. Régen banditáknak tartották őket, mint Kovács György az Ozsdola leányában vagy Tömöry Péter a Banditák nyomában című riportregényében. Aztán ők hősök lettek a forradalom után.
2010-11-30: Gazdakör - :

Kézdivásárhelyi ­galambász bajnokok

Országos bajnoki címet szerzett a kézdivásárhelyi Várdó Zoltán és Florin Anton a 14. alkalommal Nagyszentmiklóson rendezett országos kisállattenyésztő-kiállításon, ahol hat tenyésztő — Várdó Zoltán, Domokos József, Tankó Lajos, dr. Herman Constantinescu, Szabó Gyula és Florin Anton — képviselte a kézdivásárhelyi Columba Kisállattenyésztő Egyesületet.