Harmadszor ébresztette fúvósmuzsika szombaton és vasárnap a fürdőtelep lakóit. Ez alkalommal az Olt teraszsíkján, a Nyíresben építettek színpadot és sátortábort, s a kétnapos rendezvényt kiszolgáló személyzet méregzöld színű ingein és sapkáin ez állt: Tegyünk a turizmusért, Málnásfürdőért, a Székelyföldért.
Miért ne lehetne e vadban és erdőségekben gazdag kis régióban a jövő turizmusának és idegenforgalmának egyik vonzereje a balneológia, a gyógyturizmus mellett a vadászat? ― hangzott el a szónoki kérdés a történelmi Málnás község polgármestere, Kasléder József megnyitóbeszédében. Málnásfürdő tájképi értéke, a vadgazdaság régi hagyományai indokolják az itt ugyancsak új hagyománnyá gyökereződő vadásznapok évi rendszeres megrendezését. Az önkormányzat tervezi a vadgazdálkodással kapcsolatos anyagi bázis megteremtését, amely megalapozza az elkövetkező évek ilyen jellegű rendezvényeit. Nemcsak az óriás vaddisznópörkölt volt jelképe ennek a rendezvénynek, hanem a főzőversenyen részt vevő csoportok vaddisznóhúsból készült ínyencségei is, ugyanis a zsűrinek nem volt könnyű dolga, amikor választania kellett a málnási asszonyok székely módra készített tokánya és a kaposgyarmati (Magyarország) csoport magyar módra készült vaddisznópörköltje között. Ételkülönlegességnek számított a friss disznóköltség.
