Bár a klaszterek haszna kétségbevonhatatlan, megítélésük, illetve létrehozásuk módozatának tekintetében egyelőre igencsak éles különbözőségek tapasztalhatók országról országra.
Ez volt az egyik legnagyobb tanulsága annak a konferenciának, amelyet a Romániai Gyáriparosok Egyesülete (UGIR 1903) és a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (Asimcov) rendezett az elmúlt hét végén.
A sepsiszentgyörgyi találkozón szinte egyértelműen kirajzolódott, hogy az Egyesült Államokban még a múlt század hetvenes éveiben útjára bocsátott, a jó értelemben vett szövetkezeti rendszer szinonimájának tekinthető klaszterrendszer Romániában csak az elvek, míg Magyarországon már a gyakorlati megvalósítás szakaszában találhatóak.
Mihai Pocanschi, a fejlesztési középrégió ügynökségének igazgatója az általa igazgatott intézménynek a téma iránti nyitásáról beszélt, ingyenes információs hajlandóságát hirdette, ám gyakorlati tapasztalatok híján meg is rekedt ezen a szinten.
Vajda Lajos, az Asimcov ügyvezető igazgatója előadásában már alapfogalmakat szerezhettünk az egy-egy gazdasági ágazat klaszterei működésének mozgatórugóiról, az illető ágazat gazdasági szereplőinek egymásra utaltságáról, együttműködésük perspektíváiról. A faiparban létesített ProWood klaszter létrehozásával úttörő munkát végző Asimcov lehet a hazai klasztermozgalom kovásza, ami a székelyföldi gazdasági fejlődésnek nyithat új távlatokat, illetve segíthet annak a gondolkodásmódnak az átalakításában, amely a vállalkozókat egyelőre a külföldi piacok felé fordítja, holott a romániai, főleg a bukaresti piac meghódításra vár.
Egészen más dimenziókat villantott fel a Magyarországi Klaszterek és Hálózatok Szövetségének elnöke, majd az AGK Klaszter menedzsere, Berkes Béla előadása. Szentpéteri István elnök szerint az elmúlt években kormányzati ellenszélben sikerült felépíteni a magyarországi klaszterrendszert. A korábbi kormány előbb haszontalannak, ezért támogatásra méltatlannak tartotta a klaszterek létrehozatalát, aztán átestek a ló túloldalára, és nyakló nélkül nyújtottak támogatást. Ezzel párhuzamosan olyan feltételrendszert állítottak fel, amely egyértelműen jelezte: kiválasztottaknak készült személyre szabottan. Szentpéteri kifejtette: szentgyörgyi jelenléte felhívás a keringőre, azaz a klaszterek romániai hívei tevékeny részvételével szeretne megteremteni egy Kárpát-medencei rendszert, amely a kis- és középvállalkozások minőségi piaci megjelenését segíti elő.
Apokaliptikus jövőkép
Akár ötvenezerre is emelkedhet az elbocsátott alkalmazottak száma — jelentette ki a konferencián Ioan Cezar Corâci, a Romániai Gyáriparosok Szövetségének elnöke. Szerinte a kormány nem tett a munkahelyek megőrzése érdekében. A vállalkozói szféra ereje határához ért, s ha a kormány továbbra is megmarad a jelenlegi tetszhalott állapotban, várhatóan több mint százezer cég megy csődbe a következő fél évben. A szövetség legalább a meglevő kedvezmények megtartását várja a kormánytól: a kényszerszabadságolás lehetőségét, valamint a beruházásra visszafordított nyereség adómentességének biztosítását — miközben nem növelik tovább az adóterheket. Corâci szerint a jövő évi költségvetés tervezete irreális adatokra épül, hiszen az állami bevételek 18 százalékos növekedésével számol, miközben az áfa csak 5 százalékkal nőtt, a társadalombiztosítási befizetéseknek pedig nincs ahogy nőniük, ha az alkalmazottak száma folyamatosan csökken.
