HáziorvosRitka betegségek: a Fabry-kór

2007. október 4., csütörtök, Család

Léteznek olyan ritka betegségek, amelyeket korábban még az orvosok is alig ismertek. Évtizedek óta tartó kutatások eredményeként viszont ma már a genetikailag öröklődő, enzimhiány okozta Fabry- és Gaucher-kóros betegeknek is jó esélyük van életminőségük javítására.

Ugye önök sem gondolnak először igazán komoly okra, ha gyermekük fáradékonyabb, ha nem szeret sportolni? Akkor sem esünk pánikba, ha belázasodik. Sőt, ha a lázas állapot egy-két napon belül rendeződik, talán még orvoshoz sem fordulunk, hiszen egy vírusfertőzés lázcsillapítással pont ennyi idő alatt rendeződik. De mi a helyzet, ha a gyerek arra panaszkodik, hogy kézfejében, lábfejében bizsergést érez, hogy rohamszerűen tör rá a szinte égető, elviselhetetlen fájdalom? Mi állhat a háttérben?

Egy tünet a ritka betegségek esetében nem számít bizonyító tünetnek. Ha azonban a beteg már két-három olyan jellemző tünetről számol be, amely valószínűsítheti a ritka betegségnek számító Fabry-kórt, mindenképpen célirányos szűrésen kell átesnie. Ez egy genetikai és egy speciális enzimvizsgálatból áll.

A Fabry-kórt ugyanis egy létfontosságú enzim hiánya vagy elégtelen mennyisége okozza. A hiányért pedig egy hibás gén a felelős, amelyet a beteg szüleitől örököl. Hogy mi történik a szervezetben enélkül az enzim nélkül? Bizonyos anyagok felszaporodnak a sejtekben, az érfalakban, a szövetekben, károsodást okozva a szívben, a vesében és az agyi erekben. A betegség lassú lefolyású, az életet veszélyeztető tünetek többnyire felnőtt korban alakulnak ki. A betegség késői felismerése a létfontosságú szervek visszafordíthatatlan károsodása következtében korai halálhoz vezethet. Az időben, gyermekkorban történt diagnosztizálás, majd a gyógyszeres, enzimpótlásos kezeléssel javíthatók az életesélyek, a beteg normális életet élhet. A Fabry-kór különböző életkorokban különböző tünetekkel jár. A gyermek Fabry-betegek alig vagy szinte egyáltalán nem izzadnak mozgás közben, fáradékonyak, rosszul tűrik a hőmérséklet-változást, végtagjaikban gyakran éreznek égető, bizsergető fájdalmat. Sokszor szervi ok nélkül lázasodnak be. Jellemző tünet még a szem elváltozása, a szaruhártyán megjelenő csillag alakú folt, ami nem befolyásolja a látást. A serdülőknél a fenti tünetegyüttes mellett már kialakulhat bőrkiütés is, amely fájdalommal nem jár, de jellegzetes formája és színe alapján már utalhat a Fabry-kórra. A felnőttkori betegség diagnosztizálása gyakran már elégtelen szív- és veseműködés, halláskárosodás, az agyi erek elváltozása, emésztőszerv-rendszeri panaszok megléte után történik. A korai felismeréssel, majd az egész életen át tartó kezeléssel azonban elkerülhető a főbb szervrendszereket érintő, visszafordíthatatlan betegségek kialakulása is.

(MTI-OTS-Cégvonal)

(folytatjuk)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 690
szavazógép
2007-10-04: Család - Puskás Attila:

A boróka (A természet ajándéka)

A boróka (népies elnevezése borsikafenyő) név alatt többnyire a közönséges borókát (gyalogfenyő), azaz a Juniperus communis L.-t értjük, de ismert — gyógynövényként is — a nehéz szagú boróka (J. sabina) és a vörös boróka (J. oxycedrus). A közönséges boróka cserje, a többi fajtárssal együtt a ciprusfélék (Cupressaceae) családba tartozik, jellegzetes tűleveleivel és kékesfekete bogyós termésével tájainkon ismert havasi növény, amelyet helyenként díszfaként is megtelepítenek.
2007-10-04: Család - x:

Avilai Szent Teréz

Négyszázhuszonöt éve, 1582. október 4-én halt meg Avilai (Nagy) Szent Teréz spanyol szerzetesnővér, a sarutlan karmelita rend alapítója, misztikus gondolkodó és egyháztanító.