A boróka (népies elnevezése borsikafenyő) név alatt többnyire a közönséges borókát (gyalogfenyő), azaz a Juniperus communis L.-t értjük, de ismert — gyógynövényként is — a nehéz szagú boróka (J. sabina) és a vörös boróka (J. oxycedrus). A közönséges boróka cserje, a többi fajtárssal együtt a ciprusfélék (Cupressaceae) családba tartozik, jellegzetes tűleveleivel és kékesfekete bogyós termésével tájainkon ismert havasi növény, amelyet helyenként díszfaként is megtelepítenek.
Drogja a juniperus fructus, a szárított tobozbogyókat jellegzetes illatú illóolajtartalmuk (többféle monoterpén, flavonoidok, cseranyagok, invertcukrok) teszi értékessé.
A népi gyógyászat vizelethajtóként, a fogyást elősegítőként, ízületi betegségeknél, gyomorpanaszoknál (telítettség, gyomorégés, rossz emésztés stb.) ajánlja. Mindeme hatásaiért tájainkon fűszerként, valamint borókapálinkaként hasznosítják. A közönséges borókából állítják elő az egyik, külföldön ismert gyógykészítményt, a Kneipp méregtelenítő teát.
A másik két említett borókafaj ugyan hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, de hasznosítása kevésbé ismert.
