A brassói feldolgozó másra mutogat, s közben a barátosi gazdáknak tartozik
A legtöbb háromszéki gazda egyik legbiztosabbnak tartott jövedelme a tejpénz, mégis a tejtermelők, szarvasmarha-tartók léte forog kockán, ha nem történnek sürgős intézkedések — ezt a következtetést vonhattuk le a Valeriu Tabără agrárminiszterrel való találkozón elhangzottakból.
A megbeszélést követően a tárcavezető telefonon közölte Ötvös Mózes kezdeményezővel, főszervezővel: tudomásul vette a gondokat, megpróbál azokra megoldást találni. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: példaértékű a háromszéki gazdák összefogása, ahogy a találkozón szervezetten, ágazatokra bontva mutatták be sajátos gondjaikat.
A tejtermelők legnagyobb problémája az alacsony felvásárlási ár. Négy liter, feldolgozónak eladott tej árából fél liter palackozott vizet lehet vásárolni — érzékeltette a visszásságot Ötvös Mózes. Ennek ellenére a fogyasztó asztalára kerülő lefölözött, hígított tej litere három lejnél is többe kerül.
Hátrányos helyzetet teremt a helyi tejtermelőknek a külföldről behozott tej is, van rá példa, hogy a Lengyelországból importált tejporból készült tejet hazai termékként dobják piacra — hangoztatta az Erdélyi Szarvasmarha-tenyésztők Szövetségének képviselője, Gheorghe Petraşcu. Csökkenteni, de még inkább ellenőrizni kellene a tej importját — jelentette ki. Az agrárminiszter is ismeri a helyzetet, gyanítják, hogy a Romániába érkező import tej az uniós országok kvótája feletti termelésből származik.
Az importtej minősége is gyengébb a helyben megtermelténél. ,,A székely tejnél jobb nincs a világon. Ezt kell fogyasztani, a saját terméket kell előnyben részesíteni" — mondta Ötvös.
Egyenjogúságot akarnak
Nem csak a tej ára miatt elégedetlenek a háromszéki gazdák. Szeretnék, hogy legalább 2013-ig ne tegyék kötelezővé a tejtermelők számára családi vállalkozás bejegyzését. Még idén jó lenne hozzájutni az állatlétszám utáni támogatásokhoz, de a földalapú támogatások 41,7 százalékához is — hangsúlyozta Ötvös. Az unió más országainak gazdáival egyenértékűnek tartják magukat a hazai gazdák, ezért kérik, hogy a földalapú támogatás legalább 200 euró legyen hektáronként.
Szükséges a tejkontroll és törzskönyvezés állami támogatása is, a munkát a szarvasmarhatartók egyesületeinek kellene elvégezniük. A gázolaj-támogatásra állattenyésztőknek és növénytermesztőknek egyaránt szükségük van, azt a kistermelők számára is hozzáférhetővé kellene tenni. Gondot okoz a támogatások tervszerű folyósítása is, a gazdák nem tudják, mikor utalják ki a pénzt, így képtelenek pontos gazdasági tervet, költségvetést készíteni.
Változások szele
Ötvös szerint a mezőgazdasági minisztériumban érezni a változás szelét, Mihai Dumitru korábbi tárcavezető távozása után sokkal gazdaközpontúbb az intézmény, minden ajtó nyitva a termelők előtt. A tejtermelő gazdák érdekében szólalt fel a találkozón Barátos község polgármestere, Kerestély Csaba. A faluból tejet felvásároló cég, a brassói Prodlacta többhavi pénzzel tartozik a termelőknek, ezért sok gazdának hitelre kell vásárolnia a takarmányt, a tápot. A felvásárló szerint a Brassó Megyei Tanács okolható a helyzetért, azért nem tudnak fizetni a gazdáknak, mert az önkormányzat a maga során nem fizette ki a feldolgozónak az iskolatejet. A tanács adóssága 3,3 millió lej, ebből kellene megkapniuk a részüket a barátosi tejtermelőknek is. A minisztert meglepte a polgármester felszólalása, de azonnali intézkedést ígért.
