A javuló életminőségnek és orvosi ellátásnak köszönhetően a születéskor várható élettartam nőtt az uniós tagországokban, ugyanakkor az európai felnőtt népesség fele túlsúlyos vagy elhízott, ami óriási terhet ró az egészségügyre — hangsúlyozza a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Bizottság kedden közreadott jelentése.
A Health at a Glance: Europe 2010 címet viselő jelentés szerint, amelyben a huszonhét uniós tagország lakosságának egészségi állapotát térképezték fel, 1980 és 2007 között a születéskor várható élettartam hat évvel, 72-ről 78-ra növekedett.
Nagymértékben csökkent az idő előtti halálozás. Magyarországon, Észtországban, Csehországban és Lengyelországban a halálozási ráta több mint 30 százalékkal csökkent, ami meghaladja az EU-átlagot. Írországban a halálozási mutatók több mint 50 százalékkal estek vissza.
Csökkent a szívhalálozások száma, bár ez még mindig a vezető halálok az EU országaiban. 2008-ban Európában az összhalálozás 40 százalékát adták a szív- és érrendszeri betegségek. A javulás a dohányzás és a mértéktelen italozás csökkenésével magyarázható némely országban.
A vezető halálokok közül második helyen a rosszindulatú tumorok állnak (26 százalék 2008-ban). A legmagasabb a daganatos halálozás Dániában, amelyet Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia követ. A legalacsonyabb a rákos halálozási ráta Cipruson, Finnországban és Svédországban.
Az uniós tagországokban a férfiakat nagyobb mértékben fenyegetik a daganatos betegségek, mint a nőket, különösen igaz ez a tüdőrákra. 2008-ban a férfiak tüdőrákos halálozási rátája Kelet- és Közép-Európában volt a legmagasabb, ahol elterjedtebb a dohányzás.
A nőknél a leggyakoribb daganatféleség az emlőrák, e tumort mutatták ki 2008-ban a friss rákos megbetegedések 31 százalékában, és a halálozások 17 százaléka emiatt következett be.
Több mint kétszeresére emelkedett 2000 és 2008 között az új HIV-fertőzések száma, amelyek gyakorisága azokban az országokban a legnagyobb, ahol a legmagasabb az AIDS előfordulása (Észtországban, Lettországban, Portugáliában és Spanyolországban).
A jelentés kitér a lakosság elöregedésére és a szellemi hanyatlással járó kórképekre: 1995 és 2050 között a 65 év felettiek létszáma megkétszereződik, és eléri a 135 milliót, így a demenciában szenvedők száma is növekszik, az ellátásukkal kapcsolatos költségek pedig 2030-ra meghaladják a 250 milliárd eurót.
Mint a dokumentum rámutat, a legtöbb uniós tagországban az elhízottak aránya az elmúlt két évtizedben megduplázódott, jelenleg a népesség 50,1 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, a gyermekek között minden hetedik súlyproblémákkal küzd.
,,A túlsúlyosság és az elhízás jelentősen befolyásolja az egészségügyi költségeket" — mutat rá a jelentés egy, a közelmúltban végzett brit felmérés eredményeire hivatkozva, amely szerint a súlyproblémákkal kapcsolatos egészségügyi gondok orvoslásának költségei 2007 és 2015 között 70 százalékkal növekedhetnek. (MTI)
