Idén december 13-a, hétfÅ‘ érdekes csillagászati jelenségeket Ãgér. ElÅ‘ször is a Jupiter—Hold együttállásról: a Jupiter már hetek óta nagyjából ugyanott látható sötétedés után a déli-délkeleti égen, és bár távolodunk tÅ‘le, még mindig fényesen (-2,5 magnitúdó) látszik.
Nem lesz ez másképp hétfő este sem, csak ekkor a Hold is csatlakozik hozzá. A Holdnak csak a jobb, nyugati oldala látszik (első negyed), és a Jupitertől jobbra felfelé helyezkedik el.
A másik, szintén figyelemre méltó esemény egy meteorraj (népies megnevezéssel hullócsillagok) jelentkezése. A Geminida nevű meteorraj csak azért nem vált hÃressé, mert a fagyos decemberi estéken jelenik meg, amikor nem szÃvesen tartózkodunk a szabad ég alatt. Az átlagos ZHR (óránként látható meteorok száma) 120 körüli. Az aktivitás maximuma december 13/14-e, ám december 7-e és 17-e között bármikor láthatjuk ezeket a meteorokat feltűnni egünkön. Nevük is mutatja, látszólag az Ikrek csillagképbÅ‘l kiindulva, sugarasan szántják végig az eget. Ez a csillagkép 20 óra után lesz jól látható a keleti égen, az Oriontól balra. A fehéres szÃnű, kemény megjelenésű rajtagok közepes, 35 km/másodperces sebességgel lépnek be a légkörbe. A rajt 1862-ben emlÃtették elÅ‘ször, nem mintha addig nem figyeltek volna fel rá, hanem ezt megelÅ‘zÅ‘en egyszerűen még nem létezett, pontosabban az áramlat nem keresztezte a földpályát. Különlegesség, hogy az 1983-ban felfedezett Phaeton kisbolygóról kiderült, pályaelemei megegyeznek a Geminidák régóta ismert pályaelemeivel. Ez volt az elsÅ‘ eset, hogy egy meteorraj szülőégitestje nem üstökös, hanem kisbolygó. A Jupiter hatása miatt fordult be a raj bolygónk útjába, és a nem is oly távoli jövÅ‘ben meg is fog szűnni. Reméljük, tiszta lesz az égbolt.
