Franciaország és Németország túlságosan korainak tartja és nem ért egyet azzal, hogy Románia és Bulgária márciusban csatlakozzék az európai uniós tagországok között határellenőrzés nélküli átjárást biztosító schengeni övezethez.
A két európai nagyhatalom belügyminisztere, Brice Hortefeux és Thomas de Maiziere levelet intézett az Európai Bizottsághoz, amelyben egyebek között a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban mutatkozó hiányosságokra hivatkoztak álláspontjuk indoklásakor. Mivel a schengeni övezet bővítéséhez a tagországok egyhangú határozatára van szükség, a német és francia ellenszavazat azt jelenti, hogy a 2007 óta uniós tag Bulgáriának és Romániának várnia kell a csatlakozással.
Traian Băsescu diszkriminációnak tartja a csatlakozás megakadályozását. Az államelnök szerint a hasonló precedensteremtés további visszaélésekhez vezetne, márpedig valamennyi uniós országnak azonos csatlakozási feltételek járnak.
Az uniós tagországok a tervek szerint januárban hallgatják meg azt a szakértői jelentést, amely a bolgár és román felkészüléssel foglalkozik. Ezt követően kell dönteni a két ország csatlakozásáról. A január első napjával induló magyar EU-elnökség szeretné elérni, hogy a schengeni övezet bővítéséről márciusban döntés szülessék.
A közös francia—német kérelemben egyrészt arra hivatkoznak, hogy Románia és Bulgária nem teljesítette az Európai Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusban vállalt, az igazságszolgáltatás reformjára, a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorítására vonatkozó kötelezettségeket. A levélben ugyanakkor kimondják: formálisan nincs összefüggés a schengeni övezethez való csatlakozás és az említett mechanizmus között. A kezdeményezők jelzik, hogy problémák vannak a határátkelés szabályozása és a bevándorlási politika terén. A dokumentumban az szerepel, hogy a schengeni övezethez való csatlakozás folyamatának elemzésekor figyelembe kellene venni a schengeni övezet külső határainak védelmével, valamint a bevándorlási politikával kapcsolatos gondokat — állítják az idézett források.
Franciaország és Németország belügyminiszterei Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának elhalasztását kérik az EU soros elnökségét betöltő Belgiumtól és az elnökséget január elsejétől átvevő Magyarországtól is.
A román elöljárók természetesen élénken tiltakoznak a kezdeményezés ellen. Traian Igaş közigazgatási és belügyminiszter szerint Románia valamennyi feltételt teljesítette, amelyeket az európai partnerekkel szemben vállalt a határok biztonságossá tételével kapcsolatosan, és leszögezte: a döntés politikai lesz, és optimizmusra biztatott. "Tudjuk, hogy politikai döntésről van szó — fogalmazott a tárcavezető. — Reménykedve várjuk a jövő év elejét, amikor meghozzák a határozatot. Úgy gondolom, a még tartózkodó államok is átgondolják mostani nyilatkozataikat, és értékelik Románia cseppet sem elhanyagolható erőfeszítéseit."
A román államelnök elfogadhatatlannak tart bármilyen diszkriminációt. Băsescu szerint a német és a francia belügyminiszter összekeveri a csatlakozási feltételeket a határok átjárhatóságának ügyével és a menekültpolitikával. "Erőltetett és megalapozatlan érvelés ez — mondta az államfő. — A schengeni térséghez való csatlakozás engedélyezése nem kegy, Románia eleget tett valamennyi ez irányú kötelezettségének." Az egyetlen önkritikus mondat a legfelsőbb ügyészség működésével kapcsolatosan hangzott el, ahol Băsescu is érzékel hiányosságokat.
Mint ismeretes, Franciaország nyáron számos cigány csoportot toloncolt vissza Romániába és Bulgáriába, és már akkor jelezte, hogy fenntartásai vannak a két ország schengeni érettségével kapcsolatban.
