Ha feltétlenül EU-konformok akarunk lenni, a szomszédot sem kínálhatjuk meg a saját vágású disznóból származó termékekből. Természetesen, csakis szigorúan kíméletes módon, fájdalomokozás nélküli disznóölésről lehet szó. A karácsony tájékán egyre sűrűbben felhangzó visítások azonban továbbra is a hagyományok továbbéléséről árulkodnak.
Bokor Gábor archív felvétele
Bár a Kovászna Megyei Állat-egészségügyi Igazgatóság idén is közleményben igyekezett tudatosítani a lakossággal a disznóöléssel kapcsolatos tudnivalókat, mindenki tisztában van vele, hogy az előírások gyakorlatilag betarthatatlanok. Mindenki arra számít, hogy az uniós szervek idén is szemet hunynak a szokásos módszerek fölött, amelyek a közösségi jogszabályok szerint állatkínzásnak számítanak, mi viszont hagyománynak tekintjük. A tehetetlenség elsősorban abból fakad, hogy az állat-egészségügyi hatóság nem tudja felvállalni a kábításos disznóvágások megszervezését — ami amúgy egy meglehetősen vitatott átirat szerint immár a helyi önkormányzatok feladata lenne.
A jogszabály szerint az egyéni használatra szánt disznó ,,kivégzése" is csak előzetes kábítás után lehetséges. Mindezt az állat szeme fölött két centivel, a homloka közepére irányított kábítólövedékkel vagy úgynevezett elektronarkózissal, a disznó két szeme és füle közé helyezett elektródok segítségével kellene megvalósítani.
Az eredeti elképzelés szerint a helyi állatorvosoknak kellett volna felszerelkezniük — a megfelelő képzés és engedély megszerzése után — kábítópisztollyal, de kevesen vállalták a 150—200 eurós befektetést.
Kábítás futószalagon?
A dolog azonban sehogy sem működik. Például azért, mert a háromszéki igazgatóság mindössze öt hasonló pisztollyal rendelkezik, karácsony körül pedig egy nap alatt településenként akár harminc-negyven disznóvágásra is sor kerülhet. Ennyi kábítást pedig egyetlen állatorvos képtelen lenne elvégezni hasznos időben. Jelenleg bárki vásárolhat kábítópisztolyt, ha engedélyt kap rá, és részt vesz a hatóság által tartott felkészítőn. Ám még így sem alkalmazható az uniós jogszabály, ugyanis Romániában több millió sertést tartanak háztáji gazdaságokban. Háromszéken közel tízezer hasonló magángazdaság létezik, a disznóállományt pedig ötvenezer körülire becsüli dr. Sikó Barabási Sándor, a megyei igazgatóság vezetője.
A legfőbb gondnak az tűnik, hogy az EU nem ismeri a saját fogyasztás céljából végzett sertésvágás fogalmát, így az ilyen célzatú állattartást sem. Megoldásnak talán az ígérkezik, hogy minden községben kisebb vágópontokat állítanak fel, illetve hagyományként belefoglalják a hagyományos téli disznóvágást az uniós normákba.
A koma is ,,közfogyasztó"
A szabályozások csak a magánszemélyeket érintik, a vágóhidakon ugyanis már évek óta érzéstelenítés után vágják az állatokat. A háztáji disznó feldolgozására nincsenek uniós előírások, hiszen azt elvileg csak családban lehet elfogyasztani. Ez azt jelenti, hogy lakodalmakon, keresztelőkön sem lehetne a családnál nevelt állat húsát felszolgálni, de kóstolóval is csak a közvetlen családtagoknak lenne szabad kedveskedni. Ha a koma, sógor vagy szomszéd is megkóstolja a friss disznóhúst, már közfogyasztásnak minősül, és büntethető. A kihágásokat, mulasztásokat magánszemélyek esetén 100—300, cégek esetében 2000—10 000 lejes bírsággal sújtják. Mivel azonban a kábítópisztoly használata a gazda kérésére történik, kissé groteszkbe hajló lenne olyan intézkedés számonkérése, netán bírságolása, amely teljesítésének feltételeit egyelőre nem teremtették meg.
A trichinosis nem játék!
A hús ellenőriztetése viszont senki számára sem lehet mérlegelés kérdése, a fertőzött hús ugyanis súlyos betegséget, akár halált is okozhat. Csúcsidényben a körzeti állatorvosok minden hétvégén dolgoznak, és valamennyien rendelkeznek trichinoszkóppal az esetleges fertőzések kiszűrésére. A próbához egy rekeszizomdarabot kell bevinni az állatorvoshoz, és ha a minta megfelel az előírásoknak, a vizsgálat legfeljebb tíz percet vesz igénybe. A levágott sertéseket az adatbázisból ki kell iktatni, ezért, hogy a gazda levágott jószága ne szerepeljen továbbra is a nyilvántartásban, ajánlott a húsmintával együtt a fülszámot is felmutatni.
Dr. Sikó Barabási Sándor 28 000—32 000 háromszéki disznó ,,végzetét" jósolja erre a télre. Jelenleg többnyire 8 lej körüli árat kérnek a disznó kilójáért, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy karácsony után többnyire csökken az ár, februárban akár 6 lejért is disznóhoz juthat a szerencsés vagy türelmes vásárló. A könnyebb hozzáférhetőség érdekében a hivatal kérésre ideiglenesen engedélyezi az állatvásárokat, a disznók pedig más helységekbe is szállíthatóak megfelelő egészségügyi tanúsítvány kíséretében.
