EmlékeztetőA hit ereje

2010. december 23., csütörtök, Család

El tudom képzelni, amint néhányan az olvasók közül egyet legyintenek, és olyasmit mondanak magukban, hogy elég már a hegyi beszédekből, amikor egyre nagyobb a szegénység, és amúgy is, ez a papok dolga.

Nem vitatom el ez utóbbiak létjogosultságát, szakértelmét, és tudom, hogy karácsonykor megtelnek zsúfolásig a templomok padjai, hiszen nem árt jóban lenni az égiekkel sem, mert manapság soha sem tudhatja az ember...
A templom látogatása — bár a kettő egy tőről fakad — nem azonos a hittel. Manapság sok ember feledkezik meg a hit lényegéről, s elveszíti azt, mert racionális elvek alapján nem találja pontosan akkor, amikor igényelné. Az ilyen ember elfelejti, hogy nem egy szolgáltatásról van szó, amit szükség esetén bármikor igénybe lehet venni. A hitet erősíteni kell nap mint nap a pozitív gondolkodással, a szépre és jóra való ráhangolódással, azzal az igénnyel, hogy minőségi életet kívánunk magunknak.
Talán itt a tévedés, hogy a minőség nem az újabb ruhát, autót jelenti csak, hanem az önmagunkkal való megelégedettséget, a szeretet adásának és befogadásának képességét. Mindez pedig nem alakul ki magától, mert ahogy a közmondás tartja: Ki mint vet, úgy arat. Így nehéz előhívni a felhalmozott tudásunk tárházából a valamikori gyerekkori vagy őskori hitet a megpróbáltatások idején, ha nem erősítgettük időközben.
Nemrég egy kislánnyal való találkozás emlékeztetett az igazi belső fogantatású hitre, reményre és a belőlük táplálkozó szeretetre. A tolószékhez kötött édesanyját akarta segíteni azzal, hogy embertől emberig járva árulta apró holmiját. Önérze­tesen közölte, hogy ő nem koldul, hanem árut kínál megvételre.
A portékák közé becsempészett egy nyírfaágból készült Mikulást is. A kis figura csupa szín volt, csupa derű, látszott rajta, hogy készítője lelket is lehelt belé, egy adagot abból a nagy-nagy szeretetből, amit az édesanyja iránt érzett.
Eszembe jutottak az ajándékokban dúskáló gyerekek, akikhez, miután megkapták az ajándékot, kérlelve, hízelegve szól a nagymama, nagytata vagy éppen a szülő: Gyere szépen, és adj egy puszit!
Talán azért kell annyi mindent megtanulnunk gyerekként, hogy felnőttként se felejtsük el...

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2010-12-23: Sport - :

Korcsolyaoktatás

A megyeszékhelyi Királypingvinek Jégkorong Klub hétköznap 16—17 óráig korcsolyaoktatást tart 4—7 éves gyerekeknek (fiúknak és lányoknak egyaránt).
2010-12-23: Család - :

Leszakadó gyermekek

Az átlagos helyzetű és a társadalmilag legalul elhelyezkedő gyerekek közötti eltérésről számol be anyagi jólét, iskolai teljesítmény és testi egészség szempontjából az UNICEF firenzei kutatóközpontjának Leszakadó gyermekek című jelentése, mely szerint a gazdag országok hagyják lemaradni a legszegényebb gyerekeket.