Az átlagos helyzetű és a társadalmilag legalul elhelyezkedő gyerekek közötti eltérésről számol be anyagi jólét, iskolai teljesítmény és testi egészség szempontjából az UNICEF firenzei kutatóközpontjának Leszakadó gyermekek című jelentése, mely szerint a gazdag országok hagyják lemaradni a legszegényebb gyerekeket.
A jelentés érvelése szerint a lemaradás következményei nemcsak a gyermekekre, hanem a gazdaságra és a társadalomra nézve is súlyosak. ,,Miközben az országokban megszorító intézkedéseken és a szociális kiadások megnyirbálásán vitatkoznak, a jelentés azon gyermekek százezreit állítja a középpontba, akiket leginkább fenyeget a leszakadás veszélye" — mondta az UNICEF Innocenti Központjának igazgatója, Gordon Alexander.
Az UNICEF-jelentés az átlagos helyzetű és a társadalmilag legalul elhelyezkedő gyermek közötti eltérést vizsgálta, azt, hogy mennyire maradnak le az élet három területén: anyagi jólétben, iskolai teljesítményben és testi egészségben. Így első alkalommal lehetett mérni és összehasonlítani az országok teljesítményében jelentkező eltéréseket.
A jelentésben szereplő adatok többsége a pénzügyi válság előtti időkből származik, így ,,pillanatkép a jobb időkből", ami arra is figyelmeztet, a gazdasági visszaesés következményeit leginkább a sérülékeny családok és gyermekek érzik meg. ,,Nehéz időkben a legszegényebb gyermekeket nem elhanyagolni kell, hanem elsőként megvédeni őket. Egy gyermeknek az életében csak egyszer van gyerekkora és lehetősége a normális testi és lelki felnövekedésre. A kormányok felelőssége, hogy ezt az esélyt megvédjék mind jó, mind pedig rossz időkben" — írja az UNICEF-jelentés.
Tanulmányok százai azt mutatják, a gyermekek leszakadásának többek között az az ára, hogy nő a rossz táplálkozás, a rossz iskolai eredmények, a krónikus stressz és a lassúbb fejlődés valószínűsége. Az UNICEF-elemzés szerint a legnagyobb árat maga a gyermek fizeti meg. De a problémák hosszú sora jelentős költségeket jelent a társadalom egésze számára is: az egyenlőtlenségből adódó számlát gyorsan megkapják az adófizetők az egészségügyi és kórházi szolgáltatások, az oktatás és a társadalmi jólét területén növekvő feszültségek formájában.
A jelentés bemutatja, hogy mely országokban használták hatékonyabban a családi támogatásokat és adókedvezményeket a gyerekek közötti különbségek csökkentésére. Ezeknek az országoknak a példája azt bizonyítja, hogy a nagyobb egyenlőség a gazdasági teljesítmény és a hatékonyság feláldozása nélkül is elérhető. ,,Az a tény, hogy néhány ország jobban teljesít, mint a többi, azt mutatja, hogy az egyenlőtlenség megszüntethető, amennyiben a kirekesztést időben észreveszik, és megelőzik a nagyobb mértékű leszakadást. Az országok között tapasztalható eltérések azt mutatják, hogy reális a helyzet javítását célul kitűzni" — mondta Alexander. (OS-i.)
