Páratlan érzés vett hatalmába, amikor elolvastam Benedek Marcell jegyzetét egy régi ünnepi kalendáriumban. Lelki gyógyír a szöveg a karácsonyt váró, az ünnepi érzésre szomjazó embernek.
Többen elmondták már advent elején, hogy rohanó időnkben későn jelentkezik lelkükben a lazítást hozó ünnepi hangulat. Igen gyakran csak az üzletek adventi dömpingje váltotta ki ezt az érzést. Karácsonyeste van — babrált gondolataival Elek apó fia, minden idők egyik legnagyobb magyar irodalomkritikusa — a magyar fővárosban. Csak nyaranta jutott ideje hazalátogatni Kisbaconba. Budapest harangjai már kifáradtak az adventi játékban, de eszébe jutott, hogy itthon, Erdélyben, Kisbaconban, ősei falujában csak éjfél után egy órával szólalnak meg karácsonykor és az év végén is a kálvinista templom harangjai. ,,Érdekes — írta —, itt most hallgattak el, otthon mindjárt megszólalnak, később, keletebbre, Szibériában, majd valahol a Csendes-óceán szigetein — ha ott is élnek keresztények —, s végül Amerikában. Hihetetlen! A harangok csodálatos zenéje valósággal körbefogja, átöleli ezt a földgolyót, egységbe, egy egészbe öleli a világ keresztényeit. Hát nem csodás? Vajha ez a békére intő-sarkalló hangkoszorú a szeretetben és a békében eggyé tehetné a Föld jóra-jobbra óhajtozó népeit?!"
Harangkoncert hangzott naponta már advent küszöbétől Háromszéken is: Ojtoztól Erősdig, Vargyastól Zágonig. Szóltak és szólnak a harangok — talán megszakítás nélkül — óesztendőtől új esztendőig, s a legkülönbözőbb érzéseket váltják ki az emberi lelkekből templomokban, gyerekotthonokban, kórházi ágyakon és cigányputrikban egyaránt. Próbáltunk ide-oda bepillantani, keresni elsősorban a karácsonyra készülő, a nemes érzésekkel tele embert, tudva azt, hogy a karácsony sokkal több, mint ,,felöltöztetett fenyő", mint ünnepi ajándék: a békés lelki érzések vallásos fundamentumon nyugvó jelképe.
Visszapillantó
Nem ilyen volt valamikor az idősebb emberöltők gyerekkorában a karácsony — olvasgatom régi jegyzeteimből a nagy keresztény ünnepre vonatkozó feljegyzéseimet. ,,Óriási havak voltak errefelé. Szárközépig érő hóban mentünk az imaház felé, hogy hallhassuk karácsonyeste nagytiszteletű József Lajos esperes, első szentgyörgyi unitárius papunk karácsonyesti prédikációját. Volt egy szerény karácsonyfa, egy-egy kis almával és keksszel telt csomag a kicsinyeknek. Lelkünkben ünnepi hangulat ennél sokkal több. Én akkor éreztem magam lelki magasságban, amikor megszólalt az ének: Nagy Istenünk, tekints le ránk, halld meg hívó szavunk" — így emlékezett 1974-ben a Szemerján lakó Szinte Feri bácsi.
E sorok írójának édesanyja 1912-ben született: ,,1919-ben Imreh Dezső volt a vártemplomi papunk. Akkor volt az első templomi karácsony, amire még most is emlékszem. Egyvégbe szóltak a harangok. Ha olyan volt az idő, hallottuk a szemerjai, kilyéni és árkosi harangokat is. A karácsonyfa nem volt magas, de nekünk nagyon szép volt. Rajta szaloncukor, házi sütemény, piros alma és dió. Ezek voltak az ajándékcsomagjainkban is. Hol van ma a régi szaloncukor? Olyant, amilyent én is tudtam önteni fiatalasszony koromban. Mintha most is érezném ízét, illatát. Rég volt, igaz volt, 98 évvel ezelőtt! De vajon jól emlékszem-e már arra, hogy hány éves is vagyok?"
— Édesanyám, nekem is kell olyan, amilyent Daragics Bélának hozott az angyal! — kérte anyámtól sok-sok évtizeddel ezelőtt öcsém.
— Mi volt a fára aggatott csomagocskákban, Rózsiné? — kérdeztem Béla nagyanyjától. — Mi? Hát mi lett volna? Nekem bambucra nem volt pénzem: szilvalekvár! — felelte a matuzsálem. Vajon mit szólna, ha látná a mai idők szaloncukor-kínálatát?!
— Adjon 50 banit! — kéri egy eléggé koszos cigány gyermek Esztelneken a ferencesek előtt, akárcsak lassan mindenütt városainkban.
— Mi az, édes fiam, már itt is megtanultatok koldulni? Tanulj meg köszönni, és mosdjál meg...
— Segéljen meg maga is — nyújtja a markát egy idős ember nyakig rongyokba burkolódzva a Bertis 3 üzlet kijáratánál.
— Hova való maga? — kérdeztem.
— Egy magyar faluból, de ott erőst megunt engem a nép.
— Tessék.
— Segélje meg az Úr Jézus!
Különös nyugdíjazás
Híres-nevesek voltak hajdanában, de talán napjainkban is a gyoroki borok, az arad-hegyaljai dombok kincsei. Nos, Gyorok tehetséges harangöntő mestere Biszák József. Számtalan harangját hallhatják a háromszékiek naponta vagy csak ünnepek alkalmával szerte e vidéken. Egy-egy műve megfáradt, megrepedt, és azok, akik egy életen keresztül hallgatták, megkegyelmeznek neki, nagy tisztességben ,,nyugdíjazzák", sőt, díszes, faragott haranglábra helyezik. Ilyen a nyujtódi katolikusok harangja, a sepsiszentgyörgyi belvárosi katolikus templom Andraschofsky-harangja, melynek hangja sokszor bejátszott a szentgyörgyi éjféli misékbe, a pásztorjátékokba, amelyeket László Károly színművész rendezett oltár elé. Ebben az évben is elhozták a cserkészek a betlehemi lángot, szentmisére gyűl majd a Jézus Krisztus születését sokadszor ünneplő háromszéki katolikusság és azok a protestánsok is, akik az éjféli templomkerülés régi résztvevői.
Szállást keresők a Szentföldön
Kézdiszentlélek, Kézdiszentkereszt, de még Esztelnek katolikus asszonyai is már advent elején megkezdték a Szent Család járása nevű ősi karácsonyi szokássorozatot. Helyenként folytatják a régi hagyományt, máshol most került újra szokásba. A szentléleki Pál Ágiék tizenegy alszegi családhoz kérezkednek be, magukkal viszik a Szent Család képét, gyertyát gyújtanak. Verses mondókák után szent énekeket énekelnek, elfogyasztják azt a süteményt vagy almát, amit ők Mária radinájának neveznek. Ági asszony irkájából jegyeztük le a bekérezkedő szövegét:
Elmene Szent József, befogá szamarát,
Elvitette Szűz Máriát egy gazdag kovácshoz.
— Jó estét, bölcs kovács, adjál nékünk szállást.
— Nem adhatok szállást, mert sok vendégem van.
A gazdag kovácsnak volt egy szép vak lánya,
Bevezette Szűz Máriát barmok jászolához.
Tizenkét órakor megszületett Jézus,
Tizenkét szép őrzőangyal köti bokrétáját,
Tizenkét szép őrzőangyal énekelt glóriát!
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
— Jó estét, bölcs kovács, mért nem adtál szállást,
Mért nem adtál Szűz Anyánknak egy éjjelre szállást?
— Hogyha tudtam volna, hogy Szűz Mária volt,
Bíborból-bársonyból vettem volna ágyat,
Én pedig az istállóban virrasztottam volna!
A csíkmadarasi származású asszony gazdag ilyen jellegű dokumentációval rendelkezik. A falu tanítónője ugyanis többkötetes falumonográfiába összegyűjtötte az ünnepkör népköltészetét, amelybe Ági asszony édesanyja is adatokat szolgáltatott.
— Itt, Szentléleken egész adventben jártak a szálláskeresők — adták tudtunkra. Minden este imádkoznak Sipos Gizelláéknál, Baróti Irmáéknál, Kanabé Erzsike néninél.
Fábián Terézkéékhez is bekopogtattunk, ahol elmondták, hogy tízen találkoznak ott hetente három alkalommal: hétfőn, szerdán és pénteken négy héten át. Ami a legkülönösebb, hogy diáklányok is ,,beálltak", ők viszik tovább a hagyományt. ,,Van egy kicsi második osztályosunk — mondta Terézke. — Összeteszi kezecskéjét, és szépen imádkozik!"
T. Vatány Gábor kézdiszentkereszti plébánostól tudjuk, hogy a polyáni asszonyok is gyakorolják ezt az adventi vallásos népszokást.
— Alsóesztelneken is felújítottuk a szálláskeresést — tájékoztatott t. Ilyés Imre plébános. — Kilenc családban szervezték meg. Igénylik az asszonyok, hogy a lelkész is legyen jelen ezeken az imádságos alkalmakon. Filiáimban, Csomortánban és Kurtapatakon is ösztönöztem az embereket erre. Valamikor a ferences Albin és Aba atya szorgalmazta ezt, de aztán egy ideig abbahagyták.
Örömmel újságolták mindenütt a katolikus lelkek lakta vidékeken, hogy egyre több faluban szokássá válik ismét az ,,adventi családjárás".
Advent vége felé közeledve a protestáns templomokban is nagy volt a készülődés. Református, unitárius és evangélikus lelkészek, segédlelkészek és hitoktatók tanították be a karácsonyesti templomi műsorokat és a betlehemes játékokat.
A szeretet ünnepén különös szerep jutott a katolikus ifjúsági csoportoknak, a protestáns IKE- és ifjúsági egyesületeknek, melyeknek tagjai nemcsak az ünnepet hirdető adventi koszorúkat hordozták szét, hanem az ünnepi ajándékcsomagokat is elvitték magányos embereknek, mozgássérülteknek, ágyban fekvőknek. Ünnepi díszbe öltöztették templomainkat, hozták és meggyújtották a betlehemi lángot.
Kiskarácsony, nagykarácsony
Háromszéken, december végén este és éjfélkor harangok zenéje száguld a havas mezők felett. Szentföldön, Kézdiszentkereszt műemlék templomában karácsony vigíliáján este 10 órakor kezdődik a kis Jézus születésének ünneplése. A negyedik osztályos gyerekek versmondással jelentkeznek, ezt követi a pásztorjáték, majd a karácsonyesti szentmise — tájékoztatott t. Vatány Gábor plébános. Alsó-Esztelnek plébániája ,,ünnep szenvedején" Kurtapatakon 16 órakor, Csomortánban 18 órakor és az alsó nagy templomban 20 órakor kezdi a kis Jézus születésnapi ünnepét.
Orbaiban is megszólalnak a harangok: Kovásznán, Szent István templomában szenteste 17 órakor nyolcvan gyerek veszi át az ünnepi szeretetcsomagot. Az éjféli szentmisét a Kercsó házaspár által betanított diákok ünnepi műsora előzi meg. A kommandói filiában első ünnep délutánján száz, Barátoson második ünnepen pedig negyedszáz gyerek köszönti a kis Jézust.
Sepsiben, a megyeszékhelyen az itt működő öt plébánia papjai celebrálnak szenteste ünnepi szentmisét Isten szabad ege alatt. Karácsony első ünnepén a Szent József-templomban vallásos művészi műsort mutat be László Károly színművész és csapata. A református vártemplomban már a múlt héten megkezdődtek a karácsonyi műsorok. December 17-én a református kollégium énekkara, 19-én a Gulliver óvoda, 21—22-én a Gödri Ferenc-iskola II. C osztályos kicsinyei, aztán a nagyobb diákok köszöntötték a Megváltót. A lelkipásztorok, a kántor és Bardocz Tünde vallásoktató műsorát karácsonyeste és első ünnep este mutatják be a vallásórára járó gyerekek meg az IKE. Kökösben december 17-én az önkormányzat, az iskola, az óvoda és a két egyház szervezett karácsonyi vásárt a polgármesteri hivatal udvarán. Első ünnep este az unitárius egyház fiataljai kántálni indulnak. Nincs és nem volt óvoda és iskola széles e tájon, ahol ne szerveztek volna karácsonyi műsort.
Oltfejben, Mikóújfaluban egyedi eseménynek lehetünk szem- és fültanúi karácsony szenvedejének délutánján, amikor a fiatalok bekopogtatnak minden 70 évet töltött személyhez, felköszöntik, elmondják jókívánságaikat, és szeretetcsomagokkal ajándékozzák meg őket, melyeket a Caritas és a helyi plébánia állított össze. 19 órakor lesz a pásztorjáték, amit a szentmise és a csomagosztás követ. Ünnep első napján 15 órakor a zalánpataki filiában celebrálnak ünnepi szentmisét.
Erdővidéken, Baróton szenteste 21 órakor kezdődik a katolikus karácsony a templomban. Ifjak és felnőttek szerepelnek, ezt követi a szentmise. Vasárnap 16 órakor a helybeli Szent Adalbert Katolikus Ifjúsági Egylet (BAKI) a művelődési házban mutatja be karácsonyi művészi összeállítását — tájékoztatott Lázár János csoportvezető.
