HagyományőrzőOrbaiszéki betlehemes játékok

2010. december 24., péntek, Múltidéző

Míg a magyar nyelvterület nagy részén a betlehemes játéknak minősült, és előadói is annak érezték, Székelyföldön megmaradt szertartásos jellege, és jellemzően felnőtt férfiak adták elő. E közös ismérvekre alapozva Bálint Sándor úgy vélte, hogy ezeknek "közös forrásuk valamely, sajnos, ránk nem maradt csíksomlyai barokk karácsonyi vagy úrnapi misztériumjáték".

Kovásznai betlehemesek

A szertartásosság nem pusztán a szövegből adódott. A szereplőknek az advent időszakában kerülniük kellett a kocsmákat, nem szabadott a lányos házakat látogatniuk, az utcákon néma csendben kellett járniuk. Alakításuk tehát tiszta életet, mérsékletességet, önuralmat feltételezett.
Míg e dramatizált karácsonyi játékot többnyire a római katolikus lakosság éltette az egész magyar nyelvterületen, Háromszéken a protestáns többségű falvakban is felleljük ennek változatait.
Balázs Márton, Háromszék néprajzának egyik első összegzője a 20. század legelején, 1901—1902-ben tíz betlehemes játékot tudott összegyűjteni, éspedig kettőt Kézdiszent­lélekről, hármat Kovásznáról, egyet Vajna­falváról, egyet Torjáról, kettőt Kézdivásár­helyről és egyet Kézdisárfalváról. E felsorolásból látható, hogy az általa 1942-ben megjelentetett játékok jelentős hányadát a protestáns többségű Orbaiszék szolgáltatta. Makkai Endre és Nagy Ödön a téli néphagyományokról szóló erdélyi áttekintésükben zabolai betlehemes játékot publikáltak.

Zabolai betlehemesek


A Székely Nemzeti Múzeum fotó- és üvegnegatívtárába több betlehemes fotó került be. Kovásznán Roediger Lajos az 1912-es betlehemezést próbálta vizuális eszközökkel is dokumentálni. Az általa készített két, majdnem egyforma üveglemezről felismerhető, hogy ekkor a betlehemezést már a fiatal gyermekek gyakorolták. Játékuk helyszínét szalmával díszítették fel, amely azért is figyelemre méltó, mivel a karácsonyi szalmának mágikus gyógyító, termékenységvarázsló használata sok vidéken dokumentálható volt. A tizenegy szereplő közt felismerhető Mária, Szent József, a két angyal, két katona, a király, három pásztor és a földön heverő hammas vagy negyedik pásztor alakja. Mivel Kovászna vajnafalvi részében a juhászat a románság foglalkozása volt, természetes állapotnak tekinthető, hogy a pásztorok román viseletet öltöttek magukra.
A harmincas években Mikes Hanna a Zabolán készült betlehemes fotóiból ajándékozott egy egész sorozatot múzeumunknak. A harmincas évek zabolai betlehemezői archaikusabb viseletben voltak, mint a kovásznaiak: a pásztorok hatalmas bundában, lábukon bocskorral, hosszú szakállas maszkban láthatók, kezükben zörgőkkel ellátott, faragott pásztorbotot tartanak. Szent Józsefet zsidós viseletben, kalappal és hosszú szakállal jelenítették meg. A katonák elmaradhatatlan eszköze a hosszú kard volt. Az újabb állapotot csupán az jelzi, hogy mind Mária, mind pedig a két angyal szerepét lányok játszották már.
A ránk maradt archív fotóanyag csupán az orbaiszéki betlehemezést örökíti meg. A képeket azzal a reménységgel közöljük, hogy ezek ismeretében könnyebben rekonstruálhatóvá, betaníthatóvá válik a kovásznai és zabolai betlehemes játék.

Szőcsné Gazda Enikő

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 511
szavazógép
2010-12-24: Múltidéző - Áros Károly:

Parazsat szítottak, tüzet gyújtottak (Létkultúra)

A Kisstadion előtt vezetett utam. Megálltam egy pillanatra, hadd lássam, mi az a nagy sürgés-forgás bent, a játéktéren. Egy pillanatra akartam csak megállni, de aztán nem tudtam továbbmenni, hiszen amit ott láttam, több mint három évtizedes emléket kavart fel bennem, egy sportjáték parazsának szítását. Mintha földbe gyökerezett volna a lábam, egyszerűen nem tudtam lépni. Az agyamban pörögni kezdett az idő kereke, és csak pörgött, pörgött, megállás nélkül fűzte egymáshoz az emlékezés képsorait, amelyek egy férfias, szép sportjátékról, a jégkorongról szóltak.
2010-12-24: Múltidéző - :

Háromszéki szólásmódok, közmondások (Kriza János gyűjtése) — Hagyományőrző

Jöjjenek immán nállunk es! — Elmenyünk oda es. Tessék, üljön le. Tessék letelepedni. Tessék helyet foglalni.
Hát ugyan bizon hogy van kjed? Kjedtől meg is halhattunk vóna. Kjed azt sem tudja: vagyunk-e a világon? Immán azt kezdettük vót gondolni, hogy elveszett egésszen. Hogy es tudá megállani, hogy olyan sokáig hezzánk ne jöjjön? Tám ha gazdagabb emberek vónánk, többször es eljőne. Mű szegények vagyunk, de a szűvünk jó, ne vessen meg münköt. Mű sem szoktuk bántani az embert. — Még senkinek sem vettük el a kalapját.