A mögöttünk maradó esztendőt viszonylagos normalitás jellemezte, voltak tiltakozások, tüntetések, de soha nem fajultak el. A demokratikus társadalmakra jellemző módon lassan Romániában is erősödik a szakszervezeti mozgalom, és az itteni érdekvédelmiek is elérik nyugati kollégáik szintjét, a tiltakozások módja, formája, erőssége s hatása is hasonlóvá válik a fejlettebb országokban tapasztaltakhoz — véli György Ervin.

György Ervin megemlítette, egy franciaországi kollégája mondotta, náluk aszerint értékelik a prefektusok munkáját, hogyan tudnak egyeztetni a szakszervezetekkel, és mennyire képesek megoldani az etnikai konfliktusokat. Ott a különböző bevándorlókkal, Romániában elsősorban a romákkal adódnak gondok, de 2010-ben Három­széken nem volt ilyen nézeteltérés. György Ervin jó és rossz tapasztalatait egyaránt ismertette, kiemelkedő példaként említette a bölönpataki romák helyzetét, ahol egy erélyes, nagy tekintélynek örvendő vajda tartja össze a közösséget jól szervezetten, fegyelmezetten. Ha gondjuk, bajuk adódik, van, aki képviselje őket, és így könnyebb megoldást találni a problémákra. Az ehhez hasonló helyzetek kezelhetőek, problémákat ott tapasztalnak, ahol többen vindikálják maguknak a vezető szerepet, közösségen belül sem tudnak szót érteni egymással, így nehéz orvosolni a felmerülő gondokat. Egy harmadik csoportja a romáknak, akik vándorolnak, keveset tartózkodnak állandó lakhelyükön, velük gond sincs sok — vázolta a helyzetet a prefektus. Apróbb konfliktusok támadtak, jelentős összetűzések nem, és bízik benne, jövőben sem merül fel jelentősebb etnikai probléma.
György Ervin 2011-re sem kíván egyebet: ne legyen etnikumközi feszültség, normális körülmények között tudjanak tárgyalni a szakszervezetek képviselőivel, a polgárok tisztességes, megrázkódtatásoktól mentes életet élhessenek.