A Foreign Policy amerikai külpolitikai szakfolyóirat év végi összeállításában a világ jövőjére nézve fontos következményekkel járó fejleményeket sorolt fel, amelyek 2010-ben elkerülték a média figyelmét.
Az indonéz tigris
Miközben közgazdászok arról vitatkoznak, hogy Kína vagy India lesz-e a XXI. század gazdasági nagyhatalma, csendben felzárkózik melléjük egy másik nagy feltörekvő ázsiai ország: Indonézia. A pénzügyi válságtól alig érintett szigetcsoport gazdasága az előrejelzések szerint idén 6,1, jövőre pedig 6,3 százalékkal növekszik, Ázsia (és a világ) egyik leggyorsabb növekedését produkálva. Indonézia bővelkedik nyersanyagforrásokban, de gyorsan fejlődik feldolgozóipara is. A kínai ruházati és bútorgyártó cégek szívesen költöztetik ide a termelést, kihasználva a két ország közötti szabadkereskedelmi megállapodást. A békés 2009-es elnökválasztás megnyugtatta a nemzetközi piacokat az állam politikai stabilitása felől, a külföldiek befektetései az idei második negyedévben 34 százalékkal nőttek. Bár a fejletlen bankszektor, a gyenge infrastruktúra és a korrupció akadályozza a fejlődést (akárcsak Indiában és Kínában), emellett magas a szegénységi ráta, a Deutsche Bank előrejelzése szerint a következő öt éven belül 52 millió indonéziai lépi majd át a középosztály küszöbét. Indonéziának tehát jó esélye van arra, hogy a világ első muszlim és demokratikus szuperhatalma legyen.
Repülőtéri szkennerek
A ruhán át a test körvonalait megmutató szkennereket az amerikai közlekedésbiztonsági hatóság egy tavaly karácsonyi merényletkísérlet után kezdte alkalmazni, amelyben egy nigériai fiatalember az alsónadrágjába rejtett robbanószert próbált működésbe hozni egy Amszterdamból Detroitba tartó utasszállító repülőgépen. A hatóságok azzal szerelték le a tiltakozó jogvédőket, hogy az így készült képeket nem fogják tárolni, és hogy a tisztségviselők nem láthatják azokat az utasokat, akikről a képek készültek. Később mégis kiderült, hogy egy orlandói (Florida) bíróságon 35 000 képet mentettek el az épületbe belépő emberekről. Időközben a szkennereket 58 amerikai repülőtéren rendszeresítették, és több más országban is megkezdődött a próbaüzemük. A sajtó több zaklatási esetről is beszámolt: Miamiban egy tisztségviselő bántalmazta egyik kollégáját, aki gúnyolódott a nemi szerve méretén egy szkennerhasználati tréningen. A brit rendőrség figyelmeztette a londoni Heathrow repülőtér egyik alkalmazottját, mert képet készített egy kolléganőjéről. Ugyanitt két muzulmán nőt nem engedtek felszállni a repülőgépre, mert nem vetették alá magukat a szkenneres ellenőrzésnek.
Afrika atomhatalommá válik
Az afrikai kontinensen egyelőre csak két atomerőmű működik, mindkettő Dél-Afrikában, de a kormányok mindinkább az atomenergiában keresik országuk energiaszükségletének kielégítését. Szenegál márciusban jelentette be, hogy az évtized végére atomerőművet épít, és korábbi gyarmati ,,ura", Franciaország műszaki segítséget ígért hozzá. Algéria, Egyiptom, Ghána, Kenya, Marokkó, Tunézia és Uganda szintén az atomerőművekben látja a megoldást a növekvő üzemanyagköltségekre és az elektromos hálózatok olcsóbb működtetésére., a Dél-afrikai Köztársaság pedig még legalább hat új atomerőmű megépítését tervezi 2023-ig. Bár Afrikában található a világ uránkészletének 18 százaléka, a fekete földrész híján a nukleáris technológiának. Afrika egyelőre az összes földrész közül a legkevesebb energiát használja fel, a világ energiafelhasználásának mindössze három százaléka jut rá. Ez az arány azonban a népességrobbanás és az urbanizáció következtében meredeken nőni fog.
Egyre kelendőbb a bárányhús
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a következő öt évben 300 000 tonnás hiány lesz a világon bárányhúsból. Ez rossz hír a közel-keleti és ázsiai fogyasztóknak, de ,,talált pénz" az ausztrál és új-zélandi farmerek, a világ legnagyobb juhtenyésztői számára. A hiányt több tényező okozza. Az Egyesült Államokban visszaesett a juhtenyésztés, az állomány a második világháború vége óta 64 millióról 6 millióra csökkent. Nagy-Britanniában a 2001-es száj- és körömfájásjárvány vetette vissza, Ausztráliában pedig a gyapjúárak csökkenése és az aszályok viselték meg az ágazatot. Viszont a Perzsa-öböl államainak fényűző gazdagságával egyenes arányban nő a kereslet a bárányhús iránt. Csak Szaúd-Arábia és Kuvait több mint felét veszi fel az ausztrál exportnak, s a hiány miatt egyre nagyobb az igény a marha- és a tevehúsra is.
A kínai születésszabályozás kudarca
Kína szeptemberben bejelentette, hogy a családtervezési törvény, az egy család — egy gyermek politika a belátható jövőben érvényben marad, és ezzel véget vetett azoknak a spekulációknak, hogy a jogszabályt eltörlik. A gyakorlatban azonban a kínai népesség nagy része mégsem alkalmazza: a helyi média becslése szerint az állampolgároknak már csak 36 százaléka tartja be a rendeletet. A valódi arány a sok kivétel miatt valószínűleg ennél is jóval alacsonyabb. Sok városban engedélyeznek második gyereket azoknak a családoknak, ahol a szülők maguk is egykék. Nem alkalmazzák a jogszabályt Kína 55 nemzeti kisebbsége körében, amelyek együttvéve a népesség nyolc százalékát teszik ki. Sok tehetős szülő ki tudja fizetni a törvény megszegése miatt kirótt büntetést, vagy meg tudja vesztegetni a megfelelő hivatalnokot. Sok kínai nő pedig Hongkongban szüli meg gyermekét, ahol nincs hatályban a törvény. A Mao Ce-tung idején bekövetkezett népességrobbanás ellensúlyozására 1979-ben bevezetett jogszabály drámai következményekkel járt: minthogy Kínában a fiúgyermeket értékesebbnek tartják, ma 32 millióval több a férfi, mint a nő, és húsz év múlva a városi lakosság harminc százaléka időskorú lesz.
Erdőkímélés az Amazonas völgyében
A mexikói-öbölbeli olajömléstől az amerikai klímatörvény elfogadásának fiaskóján át az ajkai vörösiszap-katasztrófáig 2010-ben csüggesztő, ha nem rémisztő hírek érkeztek a világ környezeti állapotáról, viszont a brazíliai Amazonas folyó völgyében bekövetkezett fejlemények óvatos derűlátásra adnak okot. Műholdas képek tanúsága szerint az erdőirtás csaknem a felére csökkent, a 2004. évihez viszonyítva pedig 85 százalékkal volt alacsonyabb. Ez azt jelenti, hogy Brazíliának a tervezettnél egy évtizeddel hamarabb sikerül teljesítenie azt a vállalását, hogy nyolcvan százalékkal mérsékli a világ oxigénszükségletének húsz százalékát biztosító esőerdők kivágását.
Őssejtturizmus
Barack Obama egyik legelső elnöki rendelkezése az volt, hogy feloldotta az emberi őssejtek felhasználásával zajló orvosi kutatásokra érvényes korlátozásokat az Egyesült Államokban. Tudósok szerint ezek az őssejtek, amelyek közül sokat abortált embriókból nyertek, felhasználhatók a cukorbetegség, a Parkinson-kór, szívbetegségek és gerincvelő-sérülések gyógyításában. Az őssejtek gyakorlati alkalmazása a gyógyászatban ennek ellenére még hosszú évek kérdése. Sok beteg azonban nem akar ennyit várni. Elkeseredett betegek külföldre utaznak, hogy még nem bizonyított és potenciálisan veszélyes kezelésnek vessék alá magukat. A legkedveltebb célpont Németország, Kína, Thaiföld és Mexikó — ezekben az államokban a kezelés legális —, de világszerte legalább hétszáz, őssejtterápiát nyújtó klinika működik. A kezelések több tízezer dollárba kerülhetnek, de a szabályozás laza, és a következmények olykor tragikusak. (MTI—i.)
