A hazai össztermék (GDP) szintjén csak Lengyelország úszta meg a válságot — ezzel Európa-bajnok is lett —, mert ott a hazai piac nagysága ellensúlyozta a nyugati exportpiacok szűkülését. A lengyel GDP növekedése tavaly 1,7 százalékosra lassult a 2008-as 5,1 százalékról, idén 3,5 százalékos, jövőre 3,9 százalékos bővülést vár ott az Európai Bizottság.
Csehországban az autó- és gépipari kivitellel túlsúlyos gazdaság tavaly 4,1 százalékkal visszaesett a 2008-as, 2,5 százalékos növekedés után. Idén 2,4, jövőre 2,3 százalékos GDP-növekedésre számít a bizottság Csehországban. A cseh kivitel a tavalyi, 10,8 százalékos visszaesés után idén várhatóan 12,1 százalékkal, jövőre 7,3 százalékkal gyarapodik, miközben a behozatal a tavalyi, 10,6 százalékos csökkenés után idén 12,0 százalékkal, jövőre 6,3 százalékkal nőhet.
Szlovákia — egy lakosra számolva a világ legnagyobb autógyártó országa — hazai összterméke tavaly 4,8 százalékkal visszaesett a 2008-as 0,4 százalékos többlet után. Idén 4,1 százalékos, jövőre 3,0 százalékos növekedést valószínűsít ott a bizottság. Szlovákia exportja a tavalyi,15,9 százalékos zuhanás után idén 14,7 százalékkal, jövőre 7,9 százalékkal nő az EU-bizottság előrejelzése szerint. Közben a szlovák importban a tavalyi 18,6 százalékos visszaesés után idén 13,7 százalékos, jövőre 6,6 százalékos növekedés várható.
Magyarország hazai összterméke tavaly 6,9 százalékkal csökkent a 2008-as, 0,8 százalékos növekedés után. Itt idén 1,1 százalékos, jövőre 2,8 százalékos GDP-növekedést vár a brüsszeli bizottság. A GDP-számításhoz figyelembe vett export — amely az áruk mellett a szolgáltatásokat is magában foglalja — tavaly 9,6 százalékkal csökkent, idén várhatóan 13,5 százalékkal, jövőre 9,0 százalékkal nő, miközben a behozatal idén 11,5 százalékkal, jövőre 9,5 százalékkal nőhet.
Mindenütt lesz javulás, azonban az ördög a részletekben van. A kormányzati gazdaságélénkítő és -mentő programok a másik három országban legfeljebb valamelyest fékezni tudták a lakossági fogyasztás visszaesését, az export gyengülését pedig nem voltak képesek ellensúlyozni, viszont tarkább kínálata miatt a magyar export legalább a szomszédokénál valamelyest kevésbé csökkent mentőprogram nélkül is. Jövőre viszont a mentőprogramok ellenére — vagy inkább éppen azok következményei miatt — Csehor­szágban és Szlovákiában lassuló, Lengyelország­ban kissé gyorsuló növekedésre számít a brüsszeli bizottság, és csak Magyaror­szá­gon vár gyorsabban felfutó gazdasági növekedést. Ennek oka az államháztartás ada­taiban lelhető fel. (...)
A mentőprogramok a többi országban kifutnak, de a gazdasági növekedés főleg azért fog lassulni, mert mostantól kell megfizetni a korábbi gazdaságtámogatás árát: adóemelésekkel, leépítésekkel, az állami alkalmazottak fizetésének csökkentésével nagy nehezen lefaragni a megnövekedett hiányokat. Éspedig nem csak a visegrádi országokban, hanem fő exportpiacukon, az euróövezeti országokban is. Az euróövezet is a növekedés lassulására számít jövőre. Más szóval: a másik három visegrádi országban a kormányok kénytelenek pénzt kivenni a fogyasztók zsebéből — vagyis korlátozni a hazai lakossági fogyasztást — éppen akkor, amikor az export húzóereje is lanyhulhat majd, mert a nyugat-európai kormányok is hasonlóan igyekeznek csökkenteni a költségvetési deficitet. Az euróövezet importja a tavalyi 12,0 százalékos szűkülés után idén 8,7 százalékkal, de jövőre csak 5,1 százalékkal bővülhet a bizottság várakozása szerint.
A JP Morgan szakértői tavaly ilyenkor azt jósolták, hogy Magyarország egyedülálló helyzetben van: amint a növekedés beindul, nem lesz szüksége a költségvetés szigorítására. Ez azt sugallta a JP Morgan szerint, hogy Magyarország növekedési kilátásai különösen kedvezőek.
Ugyanakkor a Bank of America-Merrill Lynch szakértői megjegyezték, hogy Magyarország költ­ségvetési világ­baj­nok lehet. Az előző magyar kormány ugyanis kénytelen volt a válsághoz időzíteni a már korábban szük­ségessé vált, kemény költ­ségvetési megszorításokat — gazdaságösztönzésre csak pénzek átcsoportosításából jutott —, miközben a világ nagy része lazított a költségvetési szigoron. Így Magyarország a világ gazdaságai közül a legerősebb államháztartási pozícióban kerülhet ki a világméretű visszaesésből a BoA-ML tavaly év végi megfigyelése szerint.
A helyzet persze sohasem pontosan olyan rossz vagy jó, ahogyan a piaci elemzők jósolják, de ezek az előrejelzések — amint a számok mutatják — nagyjából beváltak. A képet színezi, amiről az elemzők tavaly ilyenkor még nem tudhattak: hogy Magyarországon átalakítják az adórendszert, a lakosság és a vállalatok terhelését csökkentik, és ezt átmenetileg az egyes ágazatokra kivetett válságadókból ellensúlyozzák. Ezzel együtt a másféle válságkezelés következtében Magyarország versenyképessége javulhat az ideinél bizonyára lassabban bővülő külpiacokon, miközben a szomszédoké romolhat. MÉSZÁROS GYÖRGY