A január 12-i, a nyugati féltekén két évszázada nem tapasztalt rombolásokat okozó haiti földrengéssel kezdődött, a fővárosban 105 000 ház dőlt romba, 188 000, köztük számos kormány- és középület helyreállíthatatlanul megsérült. Több mint 220 000-en meghaltak, 300 000-en megsebesültek, a kárt 7,8 milliárd dollárra becsülik. A kis Karib-tengeri ország azóta sem heverte ki a példátlan erejű természeti csapás következményeit.
Máig kiderítetlen körülmények között április 10-én az oroszországi szmolenszki repülőtér közelében a sűrű ködben lezuhant a Lech Kaczyński lengyel elnököt és kíséretét szállító különgép. A balesetben mindenki életét veszítette. Kaczinsky és kísérete — katonai, egyházi s állami vezetők, az áldozatok családtagjai — a katyni mészárlás 70. évfordulójáról való megemlékezésre tartott. A modern Lengyelország legsokkolóbb tragédiájának okairól azóta is csak feltételezések láttak napvilágot...
Áprilisban kitört egy izlandi vulkán, és Európa történetének legsúlyosabb légi közlekedési káoszát okozta a vulkánból felszálló, délkeleti irányba tartó hamufelhő. 15-étől öt napig szünetelt a légi forgalom, több mint hetvenezer járat nem indult, az európai idegenforgalom hárommilliárd, az Egyesült Államoké 700 millió dolláros kárt szenvedett.
Április 20-án — a hónap az esztendő legbaljósabb időszaka volt — felrobbant egy fúrótorony az USA Louisiana államának partjaitól 65 kilométerre, az államok történetének egyik legnagyobb környezeti katasztrófáját okozva. Tizenegy ember vesztette életét, és a víz alatt 1500 méterre található csőcsonkból mintegy 19 millió liter nyersolaj ömlött a tengerbe. Az olajfolt hamarosan eljutott Florida partjaiig is, pánikot okozva. A közellenséggé váló brit BP olajtársaságnak a kármentesítés több mint hatmilliárd dollárjába került. A csonkot csak szeptember 19-én sikerült végleg elzárni.
Augusztus 5-én röppent világgá a megdöbbentő hír, beomlottak az Atacama-sivatagban lévő San José bánya járatai és 33 chilei bányász rekedt egy hétszáz méter mélyen lévő aknában. A mentőalakulatok csupán tizenhét nap után bukkantak rá a bányászokra, és október 13-án érték el az aknában rekedteket, akiket egy különleges kabinnal egyenként emeltek a felszínre. A mentőakció körülbelül húszmillió dollárba került, s az egész világ szívszorongva figyelte, a példátlan összefogás során sikerül-e kimenteni a bányászokat.
S még nem volt vége a katasztrófáknak, augusztus 7-én tetőzött a pakisztáni özönvíz. Az emberemlékezet óta nem tapasztalt áradásokban 1700-an vesztették életüket, az Indus és mellékfolyói áradása okozta katasztrófa húszmillió embert érintett, hatmillióan kényszerültek elhagyni otthonaikat, közel másfél millió házat mosott el a víz, az anyagi kár meghaladta a negyvenmilliárd dollárt...
Csak reménykedhetünk, hogy 2011, a Nyúl éve kegyesebb lesz az emberiséghez, s legfeljebb a WikiLeaks újabb kiszivárogtatásai sokkolnak majd.