A szkíta kor jelentős fegyverarzenálja került elő egy kilenc négyzetméteres, feltehetően temetkezési hely feltárásán Bátmonostor-Szurdok lelőhelyen, ahol az Alföld területén a szkíta korban — Kr. e. 7. század második felétől a Kr. e. 4. század második feléig — használt fegyverek majdnem teljes köre került felszínre.
A közel egy évig tartó feltárást a Városföld és Drávaszerdahely között épülő magyar—horvát gázvezeték nyomvonalán végezték a régészek. Rézkori és szarmata településobjektumok között helyezkedett el egy, az előkerült leletanyag alapján a korszakban kivételes jelentőségűnek számító középső vaskori objektum. A Gulyás Gyöngyi vezette feltáráson az objektumból a jó állapotban megmaradt fegyverek mellett a korszakban szintén nem ismeretlen csonthenger-töredékek is előkerültek, egy gödörben pedig egy 29,5 centiméter magas, fazekaskorongon készített, kétfülű edény hevert, melynek közeléből mintegy száz darab, rendkívül vékony bronzlemezből tekert, fél centiméter hosszú ruhadíszt bontottak ki a NÖK régészei. A leletek sokszínű összetétele, gazdagsága és az objektumban elfoglalt helyzete alapján földbe kerülésük feltehetően temetkezési szertartáshoz köthető. (MTI)
