Kétségek közt, szálnyi remény után kapaszkodva magunkat kerestem a magyar fővárosban, merthogy minden, ami az otthoni múltra, miránk emlékeztetett, éltető lelki kapaszkodóvá nemesült.
Miholcsa József Barabás-mellszobra
Szélkakas a háztetőn
Vasból kivágott begyes kakas körvonala rajzolódott az égboltra. Napokig csak ezt lehetett látni a kórterem ablakából. Csak később derült ki, hogy Kós Károly csodaszép, Városmajor utcai iskolaépülete tartja azt a magasban. Itt állok, mintha mondta volna, hetven esztendeje sugárzom csendben az erdélyi rusztikus építészet örökkön lenyűgöző szépségét. Odébb, alig másfél száz lépésre olvastam a cégért: Barabás-villa. Hihetetlen: a nemzet festője, Barabás Miklós (1810—1898) egykori budapesti lakása előtt álltam. Csodaszép klasszicista villa a veretes vaskerítés mögött, s amiről álmodni sem mertem, mögötte, a díszkertben a festő mellszobra, kezében ecsettel és palettával! A Hegyvidék önkormányzata új ruhába öltöztette az épületet, és most mint műemlék különleges művelődési rendezvények székhelye. Hamarosan rövid históriája is kikerekedett. Barabás 1839-ben vásárolt itt egy szőlőskertet, ahová saját tervei alapján építtetett villát. Ebben kerek harminc esztendőt lakott. Az épület alatt nagyméretű borpince, folyosó kötötte össze a vincellérházzal. 1870 után a festő eladta a házat, amely aztán romos állapotba került. Afelől érdeklődtem, ki a szobor alkotója?
— A villa felújításának pályázatát az én fiam, Basa Péter (1964—2009) budapesti Ybl-díjas műépítész nyerte meg és kiviteleztette egy véletlenül fellelt Barabás-akvarell alapján, amelyen jól lehetett látni a villa eredeti formáját — tudtuk meg a tervező édesanyjától, Basa Elemérnétől. A meglepetések sora még nem ért véget, már csak azért sem, mert kiderült, hogy a szobor alkotója szinte földink, az egy ideig Kézdivásárhelyen, jelenleg Marossárpatakon élő Miholcsa József képzőművész, akinek Háromszéken is több alkotása áll. De számomra ismerősen hangzott Basa Péter vezetékneve is. A tragikusan elhunyt fiatal műépítész édesanyja röviden ennyit mondott: tudtommal férjem családja — a Basa família — valahonnan Erdélyből, Háromszékről származott.
Kézdimárkosfalvát, melyet szülőfalujaként a festő előnévként is használt, már hiába emlegettem: messze Budapest a Mezőföldtől, hát még Torjától. Ott él Barabás Imre nyugalmazott körorvos, a Barabás család történetének kiváló ismerője, őrzője és sarja.
A Barabás-villa
Illyefalvi oltártervező
Irány a Moszkva tér, de meg kell állni a városmajori kis templom előtt. Kimondottan Kós-stílus — véltem.
— Külsője valóban azt sugallja, de Árkay Aladár tervei alapján épült — világosított fel Zoltán atya, a templom történetének kiváló ismerője. — Árkayra az erdélyi rusztika hatott. Nagy templomunkat a művész fia, Bertalan tervezte.
Itt is gondoskodott a Fennvaló kettős lelki kapaszkodóról: a templomot, akárcsak az illyefalvi katolikus istenházát, Jézus Szent Szívére szentelték fel, s mit ad Isten, háború rombolta, s most éppen restaurálásra váró, vörös márványból készült oltárdomborművét a tősgyökeres illyefalvi Lőte család kései tehetsége, Lőte Éva tervezte! Jó anyám gyermekkoromban sokat emlegette egyik munkatársát, az illyefalvi Lőte Antit. Számomra, késői látogató számára, az sem volt közömbös, hogy a nagytemplom karnagya éppen Bárdos Lajos volt, és falai között számtalan alkalommal olvasta fel versét a költő Babits Mihály, aki 1908—1911 között a fogarasi magyar királyi állami gimnázium tanára volt.
Nos, a Városmajor utca másik végétől már nincs messze a budai hegyoldal. Nyerhetett volna-e jobb nyugodalmat a szívével műtött beteg, mint ott, ahol ma is a mélyen hívő ferencesek szelleme lakozik? Határozottan: nem. Pedig nincs közel Csíksomlyó, de még az esztelneki zárda sem a Budai-hegyekhez, a Hárshegyhez, amelynek oldalában, csendjében fák között húzódik meg a Széher úti Szent Ferenc Kórház. A ferencesek tulajdonában lévő kórházban talán a gyógyulás is könnyebb. Ablakából esténként látni lehetett a kivilágított, a nótából is ismert János-hegyet, az épület bejárata előtt a névadó Assisi Szent Ferenc egész alakos szobra fogadott. A szegények védőszentje. Széttárt karjain apró madárkák, állítólag beszélgetni tudott velük. Karácsonykor mindenki szórjon magot a madárkáknak, a pacsirtáknak, s a kis Jézus iránt való szeretetből különlegesen jó eleséget adjon — fogalmazott nagyon régen Szent Ferenc. Ablakomból virradatkor a madaras szoborra sütött a felkelő Nap, reményt sugárzott, Czira A. Paula kórházi ferences nővér mosolya pedig lelki erőt. Tőle tudtam meg, hogy a szobor Kligl Sándor Magyar örökség-díjas szegedi szobrászművész alkotása 2001-ből. A Szent Ferencben az orvosi kezelés-gondoskodás többet jelentett, mint a betegekkel való párbeszéd. Chityl Dóra osztályorvos százak és ezrek gyógyítója. Minden délután rövid szentmisére hívott egy magyarul is prédikáló fiatal lengyel pap. A kápolna színes ablakán Szent Ferenc képe ,,nézett" felénk. Ma október 4-e, Szent Ferenc-napi búcsú Székelypetőfalván — mondtam magamban. Petőfalvi emlékem azonban patinásabb, történelmi múltba mutatóbb, mert a sekrestye az egykori Szent Ferenc-kápolna egy darabja, régi, fából való szószéke, amit ma már nem is használnak, a háromszéki Szent Ferenc-ábrázolások egyik legrégibb, XVIII. századi példányát őrzi.
Lelki bolyongásom a magyar főváros János-kórházához is kötött. Nagy elégtétellel tudtam meg, hogy a ,,nagy gyógyhely" névadójának Nepomuki Szent János szobra a gyergyócsomafalvi Köllő Miklós (1861—1900) alkotása, a kormányzó Horthy Miklós kedvenc székely szobrászainak egyike. Lelki kapaszkodóm végén a Varsányi-udvar felé tartottam. Ez nem igaz — ujjongtam. A Margit-körútról leágazó rövid utca a brassói származású Bakfark Bálint (1507—1576) zeneszerző és lantművész nevét viseli! Tegyük hozzá: 1568-tól a fiatalon elhalt nagy erdélyi unitárius fejedelem — János Zsigmond — udvarában élt.
