A Gazdasági és Társadalmi Felemelkedés Regionális Egyesülete nonprofit civil szervezet, a régió vállalkozóinak székelyföldi szellemi mentora, cikkek, tanulmányok, elemzések, oktatási programok segítségével több mint nyolc esztendeje foglalkozik a székelyföldi fiatalok, gazdasági egységek, kis- és közepes vállalkozások, önmegvalósító egyéni értékteremtők és piaci szereplők szemléletváltó üzletpolitikájának szabályszerű átalakításával, a vállalati döntéshozatal tökéletesítésének támogatásával. (Lásd e tekintetben a www.profitcentrum.shp.hu honlapon található hasznos információkat.)
Érdeklődő fiatalok és tapasztalt vállalkozók is gyakran felkeresik az egyesület szakembereit, hogy a folyamatosan változó pénzügyi eljárások és jogrendi változások közepette felmerülő kérdéseikre megfelelő válaszokat, szakszerű útbaigazítást kapjanak. A karácsony előtt néhány nappal érkezett megkeresésben felvetett, a régió teljes utazóközönségét érintő problémák például, ha a vádak bizonyítást nyernek, kétségkívül kimerítik a tisztességtelen verseny fogalmát. Az Európai Unió szállításra vonatkozó irányelvei és a tagországokban, tehát Romániában is érvényben lévő versenytörvény előírásai alapján az ügyben illetékes hatóság természetesen a Gazdasági Versenyhivatal, mely a kivizsgálást elindíthatja az érintettek kérésére vagy hivatalból.
Addig is lássuk közelebbről a medvét.
A vádak
Az egyesület vezetőjéhez eljuttatott levélben Kovászna megyei, hazai és nemzetközi személyszállítással foglalkozó cégek tulajdonosai azzal vádolják a Ro-d Transport Kft. és a Transintex cég vezetőit, hogy a személyszállításban érdekelt versenytársak hátrányára önkényesen, törvénytelenül alakítják árpolitikájukat. Az iskoláskorú fogyasztók számára Kézdiszentlélek és Kézdivásárhely között (5 km) például 145 lejért kapható egy bérlet, azaz háromszor olyan drágán, mint egy másik szállítási cégnél, melynek utazási bérletei Sepsiszentgyörgy—Barót útvonalon (45 km) mindössze 160 lejbe kerülnek. Íme néhány sor a beérkezett levélből: ,,az akciós árakat nálunk a ruha-, zokniárusok szokták alkalmazni. (...) 50 lejért azért lehet utazgatni Budapestre, mert a különbség a családtagok bérleteiből megtérül a cég részére... N. Ernő urat (...) arra kérjük mi, Kovászna megye személyszállító vállalatai, legyen szíves, vonja vissza a zokniárusféle árakat, és próbáljon meg a többi vállalatokét megközelítő árakat alkalmazni.
Ugyancsak szól a nóta Opra Ferenc úrnak, a Transintex cég vezetőjének, hogy tartsa tiszteletben a buszjegyárakat, ne alkudozzon, mint a piacon a krumpliért. (...) Köszönet Kovászna megye személyszállítóitól."
Mit mond a törvény
A tagállamokban érvényes versenyjog (törvények) fontos ismérve, hogy az Európai Közösség versenyjogszabályaival harmonizál, mely nem csak azt a célt szolgálja, hogy az egyes országok megfeleljenek a közösségi elvárásoknak, hanem azt is, hogy az európai piac összes többi szereplőjével azonos versenyhelyzetet teremtsünk a vállalkozók és fogyasztók számára.
A törvény, mely funkciójánál fogva védi a gazdasági versenyhez fűződő közérdeket, a versenytársak és a fogyasztók érdekeit, rugalmasan alkalmazkodik a gazdasági viszonyok gyors és kisebb-nagyobb változásaihoz. Fejezeteiben előírások vonatkoznak olyan fontos dolgokra, mint: mit értünk a tisztességtelen verseny általános tilalmán; mikor követ el valaki hírnévrontást; mik az üzleti titoksértés esetei; a bojkott fogalma; versenyjogi fellépés az utánzókkal szemben; a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma alatt nevesített esetek; horizontális és vertikális kartell; melyek a legjelentősebb kartelltilalmak; mit értünk a kartelltilalomba ütköző szerződések semmisségén; kikre nem vonatkozik a kartelltilalom; mi tekintendő releváns piacnak; mit értünk csoportmentesítés alatt; mit értünk gazdasági erőfölényen; mikor beszélünk gazdasági erőfölénnyel való visszaélésről; mikor jön létre a vállalkozások koncentrációja; a szerződések érvényessége tőkekoncentráció esetén stb., stb. Sok más érdekes témakör. De példának okáért lássuk csak, mit is értünk gazdasági erőfölénnyel való visszaélés alatt?
Az a vállalkozó, aki gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, és ezzel visszaél, mint például: az üzleti kapcsolataiban tisztességtelen vételi vagy eladási árakat diktál, indokolatlan előnyt köt ki, vagy hátrányos feltételek elfogadását írja elő; a termelést, forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozza; indokolatlanul elzárkózik a szerződéskötéstől vagy a szerződéses kapcsolat fenntartásától; a másik fél gazdasági döntéseit előnyszerzések céljából befolyásolja; árut a forgalomból versenyhátrány okozására alkalmas módon kivon vagy visszatart abból a célból, hogy áremelést megelőzzön vagy előidézzen; áru szolgáltatását más áru szolgáltatásához köti, ha az nem tartozik a szerződés tárgyához; azonos értékű vagy jellegű ügyleteknél a szerződéses partnerei között megkülönböztetést alkalmaz; úgynevezett ,,felfaló", azaz túlzottan alacsony árat alkalmaz annak érdekében, hogy az érintett piacról versenytársát kiszorítsa vagy a piacra lépését megakadályozza.
Eljárás, határozatok
A törvény szerint bárki, aki a törvény szabályaiba ütköző magatartást észlel, és amennyiben jogát vagy jogos érdekét sérti, a versenyhivatalnál bejelentéssel élhet. Önmagában a bejelentés azonban nem jelenti a vizsgálat megindítását. A tényállás tisztázása érdekében ugyanis a vizsgáló meghallgatást tart, és ezt követően dönt, hogy a vizsgálatot megindítja-e vagy sem. Hatáskör és illetékesség szempontjából, versenyjogi ügyekben, a Gazdasági Versenyhivatal illetékes minden olyan versenyfelügyeleti eljárásban, amely nem tartozik a bíróság hatáskörébe. A különböző szabálytalanságokkal, kihágásokkal kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal meghozza határozatait.
A versenyfelügyeleti eljárás érdemi határozattal fejeződik be (ha az eljárást már korábban megszüntetik, természetesen külön érdemi határozat nem születik).
Az érdemi határozat többféle lehet:
1. Kérelemre indult eljárásokban: kérelemnek helyt adó vagy kérelmet elutasító határozat.
2. A hivatalból lefolytatott eljárások eredményeként a Versenytanács érdemi határozatban megállapíthatja:
— a törvénysértést, és elrendelheti a törvénysértő állapot megszüntetését
— megtilthatja a további törvénysértést
— elrendelheti a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat megtételét
— a Gazdasági Versenyhivatal korábbi határozatát visszavonhatja.
Az érdemi határozattal egyidejűleg a Versenytanács bírságot szabhat ki.
A Gazdasági Versenyhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed. A tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartások esetében a megyei bíróságoknak (Fővárosi Bíróság) van hatásköre. A versenyhivatal határozatai ellen jogorvoslatot lehet kérni.
