A 2011. január elseje után született gyerekek esetében a gyermeknevelési szabadságot, valamint a gyermeknevelési segélyt a 2010/111. számú sürgősségi kormányrendelet szabályozza, amely tavaly december 10-én a Hivatalos Közlöny első részének 830-as számában jelent meg.
A 2010. december 31-ig született gyerekek után a gyermeknevelési szabadságot és a gyermeknevelési segélyt továbbra is a 2005/148-as sürgősségi kormányrendelet alapján állapítják meg. A gyermeknevelési szabadságot mindaddig adják, amíg a tavaly született gyerek betölti a két évet. A segély értéke az arra jogosult szülés előtti 12 hónap nettó átlagkeresetének a 75 százaléka, nem kevesebb, mint 600 lej, és nem több, mint 3400 lej. Az elkövetkezőkben a gyermeknevelési segély így megállapított értékére már nem számítják rá a 2010/118-as törvény által előírt 15 százalékos értékcsökkentést, ami 2010. július elseje és december 31-e között volt érvényes.
A 2011. január elseje után született gyermekek esetében az új jogszabály előírása szerint a gyermeknevelési szabadság időtartama, valamint a segély szempontjából az arra jogosultak két változat között választhatnak. A választást írásban kell megtenniük, és azt utólagosan nem módosíthatják.
Íme, a két lehetőség:
1. Az egyéves gyermeknevelési szabadságot választók jogosultak a szülés előtti 12 hónap nettó átlagkeresetük 75 százalékára, de nem kevesebbre, mint a hónaponkénti 600 lejre, és nem is többre, mint a hónaponkénti 3400 lejre. Akik így döntöttek, visszamehetnek dolgozni, mielőtt a gyerek betöltené az egy évet, és így a munkáért kapott jövedelem mellett hónaponként jogosultak lesznek 500 lejes támogatásra is. Ezt a támogatást mindaddig adják, amíg a gyerek betölti a két évet.
Aki az egyéves gyereknevelési szabadságot választotta, de a szabadság letelte után mégis úgy dönt, hogy nem tér vissza dolgozni, akkor gyereke neveléséért csak fizetés nélküli szabadságot kaphat. A fizetés nélküli szabadságot addig kérheti, amíg a gyermek a kétéves életkort betölti.
2. Ha a választott gyermeknevelési szabadság időtartama két év, akkor a gyermeknevelésért járó segély a szülés előtti 12 hónap nettó átlagjövedelmének 75 százalékával egyenlő, de nem lehet kevesebb, mint havi 600 lej, és nem lehet több, mint havi 1200 lej.
Hátrányos helyzetű (sérült) gyerekek esetén a gyermeknevelési szabadság időtartama három év. A segély értéke a szülés előtti évben elért nettó jövedelem 75 százaléka, ami szintén nem lehet kevesebb, mint 600 lej, és nem lehet több, mint 3400 lej.
Ikertestvérek esetén az első gyerek után a gyerekét nevelő személy megkapja a szülés előtti utolsó év átlag nettó keresetének 75 százalékát, de már a második ikergyerek után havi 600 lejes segélyt állapítanak meg.
Ha a gyereknevelési szabadság ideje alatt gyerek születik, a szabadság meghosszabbodik, és az újszülött után havi 600 lejes segélyt adnak.
Csak az első három gyerek születése után jár gyereknevelési szabadság és segély. A negyedik és következő gyerek születése esetén csak fizetés nélküli szabadság igényelhető, amelynek időtartama nem haladhatja meg a négy hónapot. A négy hónapos fizetés nélküli szabadságot egyszerre kell kivenni.
A gyereknevelési szabadságot megegyezés alapján bármelyik szülő igényelheti. Ezt a szabadságot kérheti a gyereket örökbefogadó szülő, valamint a gyerek nevelésével megbízott személy is.
A sürgősségi kormányrendelet fontos előírása, hogy a felsoroltak közül azok igényelhetik a gyereknevelési szabadságot és segélyt, akik a gyerek születése előtt legkevesebb 12 hónapig adózandó jövedelmet valósítottak meg. A 2010/111-es sürgősségi kormányrendelet 2. szakasza kitér azokra az esetekre is, amikor az érintett a gyerek születése előtt nem dolgozott legkevesebb 12 hónapot, de amelyeket a gyermeknevelési szabadságra való jogosultság és segély megállapításánál figyelembe vesznek.
A gyereknevelési szabadságot szolgálati időnek tekintik, és ennek ideje alatt a társadalombiztosítási alaphoz az állam fizeti a hozzájárulást.
Ez idő alatt az érintett munkaszerződését a munkaadó kezdeményezésére nem lehet megszüntetni. A tiltás még hat hónapig érvényes attól a dátumtól kezdve, ahogy az alkalmazott a gyereknevelési szabadságról visszatért.
Tilos felbontani a munkaszerződését annak az alkalmazottnak is, aki megszakítva az egyéves gyereknevelési szabadságot, visszament dolgozni. Ez a tiltás érvényes, amíg az érintett a hónaponkénti 500 lejes támogatást kapja, vagyis amíg a gyerek betölti a második életévét. Ehhez még hozzáadódik hat hónap, amely alatt a törvény szintén tiltja, hogy a munkáltató kezdeményezze a munkaszerződés felbontását.
Balogh Klára jogtanácsos