A sepsiszentgyörgyiek kulturális igényét, illetve a megyeszékhelyi művelődési lehetőségeket vizsgáló felmérés eredményét ismertették tegnap a városházán. A főként fiatal válaszadók által szolgáltatott adatokból kiderült, Sepsiszentgyörgyön egy igen kifinomult, elitistának tekinthető kultúrafogyasztó réteg mellett található egy népes, egyelőre csak potenciális célcsoportnak tekintett, érdektelennek tűnő tömeg, számukra kulturális ajánlatot biztosítani a jövő feladata.
Mátray László és Szakács László A velencei kalmárban — nem csak a szakma, a sepsiszentgyörgyi közönség is megbecsüli a színházat Fotó: Barabás Zsolt
A felmérést tavaly november 20. és december 15. között végezte egy bukaresti szakcég, a kérdezőbiztosoknak 895 értékelhető választ sikerült összegyűjteniük, eredményeiket ezek feldolgozására alapozzák. Elsődlegesen mennyiségi mérést végeztek, az adatok a szentgyörgyiek kulturális fogyasztási szokásait tükrözik, ezt felhasználva az önkormányzat, az érintett kulturális intézmények ki tudnak dolgozni egy jövőre vonatkozó kulturális stratégiát, miáltal minél több adófizető találhat érdeklődési körének, igényének megfelelő ajánlatot — magyarázta Carmen Croitoru, aki egyben a bukaresti színház- és filmművészeti egyetem tanára és a művelődési minisztérium tanácsosa. Adataik azt mutatják, létezik egy szűkebb, ám igen igényes, értékekhez ragaszkodó "elitista", "kemény magnak" tekinthető hűséges réteg, ezzel szemben van egy kulturális lehetőségekkel nem élő, érdektelennek tűnő, "ijesztően" népes réteg, melyet valahogyan szintén meg kell szólítani az ajánlatokkal. Az önkormányzat, illetve a kulturális intézmények erőbedobása maximális, dinamikus növekedés észlelhető, a kulturális ajánlat nagyon igényes, viszont nagyobb népszerűségnek örvendő ajánlatokra, nevelőprogramokra, a felek közti jobb kommunikációra van szükség, olyan stratégiára, melynek eredményeként az erős kultúrateremtési szándék mellé nagyobb mértékű fogyasztás is társul, hangzott el az értékelésben.
Mint ez alkalommal is kiderült, Sepsiszentgyörgy kulturális lehetőségek, illetve igényesség terén országos viszonylatban is igen jól áll: az önkormányzat lakosonként 302 lejt fordít egy évben kultúrára (ez romániai viszonylatban a legmagasabb), a megyeszékhely költségvetésének 17,7 százalékát kultúrára költik, a tavaly a különféle szempontok értékelése alapján kiszámított kulturális mutató 0,86-ot jelent, ezzel romániai viszonylatban a harmadik helyen állunk, egy év alatt a huszonkettedik helyről tizenkilenc pozíciót javítottunk. A kulturális rendezvények közül a szentgyörgyiek a városnapokat, illetve a március tizenötödikei ünnepi rendezvényt ismerik a legjobban, de tíz válaszadóból öt igen nagyra értékeli a Tamási Áron Színházat, ezt nevezték a legfontosabb kulturális intézménynek (ezt követte a Székely Nemzeti Múzeum), a válaszadók több, az elmúlt időszakban bemutatott darab címét ismerték, akárcsak az M Stúdió, illetve a Háromszék Táncegyüttes esetében. Viszont az érem másik oldala, hogy a megkérdezettek kilencven százaléka nem tudott egy előadást megnevezni, illetve hogy a válaszadók 65 százalékát alig vagy egyáltalán nem érdekli a színház. A megkérdezettek többsége helyi újságokat olvas, a szentgyörgyiek zenehallgatás terén is jó vagy nagyon jó ízlésűek (külön kiemelték egyrészt azt, hogy a "manelék" 3—5 százalékos kedveltsége az országos 15—17 százalékoshoz képest igen jó eredmény, másrészt az is figyelemre méltó, hogy a válaszadók 6 százaléka igényli a szimfonikus zenét, operettet). Az igényes kultúrafogyasztók szívesen elmennek más városokba is, továbbá kiderült, a szentgyörgyiek körében nagyon nagy igény van mozira, jól jönnének a szabadtéri kulturális rendezvények is, s a kulturális "infrastruktúra" terén is van javítanivaló.
