Háromszék hajdani gazdagságát számos település sÃrja vissza. Ezek közé számÃthatjuk napjainkban Kisborosnyót is, ahol néhány, ma is fennálló roskadozó gabonás jelzi azt, hogy valamikor itt számos dÃszes udvarház állt, és sok nemes család élt.
A kis település nagyszámú kúriájára hajdan a Székelyföldet járó Orbán Balázs is meglepetten figyelt fel, külön kiemelve azokat a hatalmas szarvasagancsokat, amelyek valamennyi kúria homlokzatán ékeskedtek, külső jeleiként a környező erdők gazdag vadállományának.
A kisborosnyói kúriák közül talán leginkább a Damokos—Tompa-kúria elvesztét gyászolhatja a Háromszék műemlékei után nyomozó érdeklÅ‘dÅ‘. Az épület gyönyörű reneszánsz, virágfaragványokkal dÃszÃtett kÅ‘portáléja számos művészettörténész és épÃtész érdeklÅ‘dését keltette fel. Orbán Balázs rajzban ábrázolta az épület kÅ‘portáléját. A 19. század végén Huszka József, a hÃres sepsiszentgyörgyi rajztanár készÃtett rajzokat a kisborosnyói épület egyes elemeirÅ‘l. A 20. század elején két budapesti mérnök, Kertész K. Róbert és Schváb Gyula végzett alapos mérnöki felmérést az épület kÅ‘ bejáratáról. Biró József, az erdélyi kastélyépÃtészet kutatója is a jeles háromszéki, 18. századi épÃtészeti emlékek között emelte ki a Damokosok 1728-as kúriáját, ám a fokozott érdeklÅ‘dés és a többrétű felmérés sem tudta megakadályozni a gyönyörű épület lebontását. 1942 júliusában a Székely Nép háromszéki napilap már arról számolt be, hogy ,,elpusztult a művészettörténetileg igen értékes borosnyói Tompa-kúria is: szerencse, hogy néhány oszlopát gondos kezek megmentették attól, hogy valahol épületkÅ‘nek használják fel".
Bár a ritka értékű portálé és az apróbb kÅ‘oszlopok szerencsés módon a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerültek, az elpusztult udvarházról és utcai kapujáról alig maradtak fenn fényképeink. A Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében lévÅ‘ üvegnegatÃvok közül azokat mutatjuk be olvasóinknak, amelyeket a 20. század elején László Ferenc régész-igazgató készÃtett a kisborosnyói épületrÅ‘l és kapuról.
Szőcsné Gazda Enikő