Az államfő év eleji beszédeiben már a lakosság nagy része is célkeresztbe került, a bérből és fizetésből élők például, akiknek azt ajánlotta, hogy igyekezzenek saját lábukra állni, s ne várjanak mindent a gondoskodó államtól, hiszen többet költenek, mint amennyit termelnek, és ez a helyzet fenntarthatatlan. Megfenyegette az állami alkalmazottakat is, újabb leépítéseket, elbocsátásokat helyezve kilátásba. A schengeni kudarc után az igazságszolgáltatást támadta, és a külügyminiszter heves, átgondolatlan kirohanását némileg korrigálva, az egész ország megalázásának tartva Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozása időpontjának halasztását, megígérte, hogy minden eszközzel folytatja a harcot. Miután kirohant az egész világ ellen, újra hazai vizekre evezett, és egy, a romániai gazdaság helyzetét elemző beszédében — csak úgy, mellékesen — felemlítette egyik politikai ellenfelét, támadásainak állandó elszenvedőjét, Crin Antonescut állítólagos ügynöki fedőnevén, Porumbacu néven, nem is burkoltan arra célozva, hogy a liberális pártvezér is besúgó volt. Amit Antonescu természetesen vehemensen kikért magának, felszólítva az állam elnökét, hogy negyvennyolc órán belül álljon elő a bizonyítékaival, ő ugyanis nem volt beszervezett ügynök, az egész 2009 őszén, az elnökválasztási kampányban pattant ki, így próbálták sikertelenül lejáratni.
Az újabb rágalmazás hátterében az idén szintén aktivizálódó liberális pártelnök konzervatívokkal kötött szövetsége állhat, amelyhez Victor Ponta gyors reagálása szerint csatlakozhat a szociáldemokrata párt is, félretéve a személyi és ideológiai vitákat. Băsescunak s a népszerűségét teljesen elveszítő demokrata-liberális pártnak nem áll érdekében az ellenzék egysége. Ilyenkor pedig, legalábbis az államfő felfogása szerint, nem árt meglobogtatni a gyanút... A román politikai elit erkölcsi lezüllését pontosan az efféle inszinuációk és rágalmak segítették elő, s ezért is van a politikusok népszerűsége mélyponton...