A kenyér árának újabb, legalább 13 százalékos emelése várható februártól. A drágítást a búza — és vele együtt a liszt — árának vészes emelkedésével indokolják a pékségek.
Több mint 150 százalékkal emelkedett egy év alatt a kenyérbúza ára, s ez az út elkerülhetetlenül vezetett a drágább kenyérhez. A Diószegi-pékség kenyérféleségeinél mindenképpen — tudtuk meg Diószegi László tulajdonostól. "Már csak 1,60 lej plusz áfás áron tudjuk beszerezni a lisztet, s ez háromszorosa az egy évvel korábbi árszínvonalnak — mondta a cégtulajdonos. — Azoknál a termékeknél, amelyek előállításánál nagyobb a liszt- és krumplifogyasztás, emelnünk kell, a péksütemények ára azonban egyelőre nem változik. Gyakorlatilag már csak külföldről lehet minőségi alapanyagot beszerezni, de annak ára is hasonló a hazaihoz." A megye vezető pékségének tekinthető egység — amely immár az ország kilenc városában és több magyarországi településen is jelen van, és második sepsiszentgyörgyi üzletének közeljövőbeli megnyitását tervezi — napi 15 tonna kenyeret süt. A hétlejes nagy, krumplis kenyérért februártól már nyolc lejt kell fizetnünk.
Az árkosi Spicom Rt. nem az egyszeri, drasztikus áremelést alkalmazza, hanem a kis lépések politikáját. Ambrus József ügyvezető szerint a 25 százalékos emelés lenne a minimálisan reális, de az időlegesen végső árat a piaci szereplők szabják meg. "Van olyan üzlet, ahol a 30 százalékot sem tartják túlzásnak, máshol a tízet is sokallják. Mi meg igyekszünk a tűréshatáron belül maradni vásárló és előállító szempontjából egyaránt" — fogalmazott Ambrus. A Spicom havi tizenkét tonna körüli termelését egyelőre hazai alapanyagokból biztosítja.
Az újabb áremelkedést a hazai búzánál az elmúlt év árvizeivel magyarázzák. A termés hatmillió tonna körül volt a 2009-es 5,2 millió után, de a tavalyra érvényes 6,7 millió tonnás előrejelzés dacára. Körülbelül 30 százalékos terméskiesés is bekövetkezett, a megtermett gabona 8—10 százaléka már a kalászban kicsírázott, az ilyen búza pedig csak az állatok takarmányozására alkalmas.
A válságot az is mélyítette, hogy a világ tíz vezető exportőre közé tartozó Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán a szárazság miatti terméskiesés következtében — amit Oroszországban erdő- és tarlótüzek is súlyosbítottak — felfüggesztette a búzaexportját. Sokan az Argentínából és Ausztráliából ilyenkor útnak induló hajókra vártak, de idén ezek a "járatok" is ki-kimaradnak. A búzamizéria következtében a lisztár is ijesztő emelkedésbe kezdett. Legutóbb hat évvel ezelőtt szárnyalt ilyen magasan: egy hónap alatt 0,70-ről 1,20 lejre nőtt a kilónkénti ár. Most 1,60-nál tart, és a pékipar szereplői szerint senki sem tudja, hol lesz a vége. Sokak számára a csődállapotban, festik sötétre a jövőt.
