Ifj. Rancz Sándor felvétele

A sajtótájékoztatón Kiss Attila és ifj. Rancz Sándor, a Katrosa Egyesület elnöke és alelnöke volt jelen, de fontosnak tartotta a vádak tisztázását Bereck, Bodok, Kézdialmás és Lemhény polgármestere is, ugyanakkor telefonon több felső-háromszéki polgármester egyezett bele, hogy kollégái képviseljék őket. Az is tisztázódott, hogy megyénk több mint negyven polgármestere közül csupán négy — Kézdivásárhely, Zágon, Dálnok és Bodok elöljárója — tagja valamelyik vadászegyesületnek.
Ifj. Rancz Sándor elmondta: végre-valahára a vadásztörvény megengedi, hogy az erdőtulajdonosok is beleszóljanak a vadgazdálkodásba. Mindebben Borbély László miniszteré a fő érdem, aki messzemenően támogatta a vadászati törvény módosítását. 2010-ben járt le a tízéves bérleti szerződés a vadászterületekre, s így a törvény szerint ismét kiírás várható. A módosított törvény szerint a vadászterület sorsáról az dönthet, aki megszerzi a tulajdonosok több mint ötven százalékának beleegyezését. Így történt a három évvel ezelőtt alakult Katrosa Egyesülettel is, ők mintegy ötvenezer hektár terület sorsáról dönthetnek, és javasolhatják, ki legyen a vadgazda. Az egyesület alelnöke ezt már óriási előrelépésnek nevezte. Ugyanakkor felelősséget is vállalnak, foglalkoznak a vadkárokkal, őrzik a területet stb. Egy-egy vadászterület nyolc- és tizenhétezer hektár közötti nagyságrendű. Magánszemélyek mellett közbirtokosságok és önkormányzatok is társultak a Katrosa Egye­sülethez. Dimény Zoltán polgármester többek között László Béla ama kijelentésére reflektált, miszerint az önkormányzatok a 215-ös törvény alapján haszonbérbe adták a rendelkezésükre álló területet. "Mi nem sértettünk törvényt, nem adtunk haszonbérbe területeket, mindössze egyesületekbe tömörültünk, hogy mi döntsük el, a mi területünkön ki fog ezentúl vadászni. Erről a tanács döntött, nem a polgármesterek, s a prefektúra is láttamozta a határozatokat. Nem hiszem, hogy László Bélának a prefektúrai jogász szerepét kellene betöltenie, hanem a saját dolgaival kellene foglalkoznia. Mi azért társultunk, mert úgy láttuk, hogy az egyesület révén hangsúlyosabban képviseli érdekünket, némi pénzt is kapunk, nem úgy, mint a László úr által immár 34 éve vezetett egyesülettől, mely úgy gazdálkodott, hogy egy fityinget sem fizetett a kilőtt vadak után, a vadkárok megtérítéséről nem is beszélve. László Béla félrevezeti az embereket, és kompromittálja a polgármestereket. Cápa vagy szerencselovag az, aki minket jogtalanul vádol, illetve az, aki 34 éven keresztül rendelkezett az emberek tulajdona fölött" — hangsúlyozta Dimény. ,,Azt sem kérdezték meg tőlünk, hogy a kilőtt nyúl fülének az ellenértékét elfogadjátok-e, mivel soha nem lehetett tudni, mit lőttek a mi területünkön. Ha László Béla felkereste volna a felső-háromszéki polgármestereket, senki sem mutatott volna neki ajtót" — vélekedett Bereck polgármestere, akit mélységesen felháborított László Béla kijelentése, hogy "nagy gazemberségek folynak, s mind a polgármesterek állnak a machinációk mögött".
Fodor István, Bodok elöljárója az elhangzottakhoz még hozzáfűzte: nem a polgármesterek a szerencselovagok és a gazemberek, hiszen amikor az államosított földeket, kaszálókat és legelőket visszaszerezték, akkor ugyanazok a ,,gazemberek" álltak a kérdés megoldása mögött, mint jelenleg. "László Béla szerencselovagoknak nevezi a helyi vadászokat, de szerintem a szerencselovagok azok, akik a kommunista rendszerből átörökítették magukat, s nem akik a saját területek sorsáról akarnak dönteni" — mondotta Fodor.
Molnár István, Kézdialmás polgármestere az interjúban említett anyagi juttatások kapcsán mondta el, hogy a település önkormányzata öt évvel ezelőtt nevetségesen kis összeget, negyvenhat lejt kapott egy esztendőre a László Béla által vezetett vadászegyesülettől mintegy ezer hektár erdő után. Konkrét példa arra, hogy senkit nem kényszeríttettünk az egyesületbe való belépésre, a csomortáni közbirtokosság esete, ott úgy döntöttek, hogy nem társulnak — hangsúlyozta.
Több ezer háromszéki erdőtulajdonos írta alá a társulási szerződést mindenféle kényszer nélkül, senkit sem köteleztek arra, hogy beálljon az egyesületbe. Voltak, akik nem társultak, ez mindenkinek jogában áll, vége a diktatúrának — mondotta Kiss Attila, aki a sajtótájékoztató ideje alatt több kézdiszéki polgármesterrel telefonon beszélt, valamennyien megerősítették azt, hogy a Kovászna Megyei Vadász és Sporthorgász Egyesülettől soha egy átiratot sem kaptak, s László Bélával még telefonon sem tudtak értekezni, habár a vadkárok ügyében többször is keresték. Akikkel netalán szóba állt, azokat elutasította.
A sajtótájékoztató végén ifj. Rancz Sándor elmondta: a környezetvédelmi és erdészeti minisztérium a múlt év december 29-én tette közzé honlapján a vadászterületek országos listáját. Az általuk kijelölt vadgazdák határidőn belül letették iratcsomóikat Bukarestben. A Katrosa Egyesület által javasolt vadászegyesületek február végén megkapják a közel ötvenezer hektáros területekre a tízéves vadásztatási jogot, s azt szeretnék, hogy minden tulajdonos beleszólhasson az ügyintézésbe. Ugyanakkor megpróbálják a vadak által okozott károkat is csökkenteni. A lakott települések közelében, az erdő szélén biztonsági övezetet, veteményesterületeket próbálnak majd kialakítani, hogy a vadak ne tegyenek kárt a termőföldekben.