Szellemiségét tekintve a jogszabály demokratikus, elősegíti a széles körű decentralizációt és ezáltal az intézményi autonómiát, a korábbinál több jogot kínál a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás számára, biztosítja az állami alapfinanszírozást a közoktatás minden formájában és szintjén, vagyis az állami, illetve az államilag akkreditált felekezeti és magánoktatásban is. A február közepén életbe lépő törvénycsomag alkalmazásának módszertanát nyolc hónap alatt kell kidolgoznia a minisztériumnak, a szabályzók megalkotásába bevonják a megyei tanfelügyelőségeket is. Írásunkban a szerkesztőségünkhöz érkezett kérdések közül azokra kerestük a törvényben fellelhető válaszokat, amelyek leggyakrabban fordultak elő, a felsőoktatásra és a pedagógusok statútumára vonatkozó szabályozás ismertetésétől ezúttal eltekintünk.

Új vizsgarendszer
A bölcsődét és a kötelező óvodai oktatást ősztől kezdődően fokozatosan vezetik be, a hálózat kiépítéséért a helyi önkormányzatok, 3—6 év között pedig az önkormányzatok és a tanfelügyelőség közösen felel. Kovászna megyében átlagban 2000—2500 gyermek alkot egy évfolyamnyi korosztályt ebben az életkorban, akik az adott esztendő végéig betöltik a 6. évet, azokat beiskolázzák a nulladik elemi osztályba.
A 2012—2013-as tanévtől eggyel több, ötesztendős (0 plusz 4 év) lesz az elemi oktatás, de már idén ősztől érvényes az általános iskolára vonatkozó módosítás, vagyis a jelenlegi negyedikesek lesznek az elsők, akik számára a IX. osztályban ér véget az általános oktatás, és szintén ők próbálják ki elsőként az új típusú IX.-es záróvizsgákat, illetve a középiskolai felvételit.
A kötelező oktatás két évközi (számítógépes ismeretek és társadalomtudomány, illetve állampolgári ismeretek) és négy év végi írásbeli (román nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom, matematika és tudományok, idegen nyelv) vizsgával zárul, de időközben a diák többször részt vesz kötelező felméréseken. A nulladik év után az iskolaérettséget, a II. osztály végén az írást, olvasást és számolást ellenőrzik, IV. osztályban országosan egységes tesztek alapján mérik fel a gyerekek tudását, VI. osztályban a nyelvi és kommunikációs készségek, illetve a matematika és a tudományok próbáját tartják.

Felvételi csak túljelentkezés esetén
Ha a jelentkezők száma nem haladja meg a felkínált helyekét a X. osztályban, akkor a tanulók felvételi nélkül kezdhetik meg középiskolai tanulmányaikat. Túlje­lentkezés esetén az iskola felvételit szervez az általa meghatározott, legtöbb két tantárgyból, amelynek eredménye 30 százalékban befolyásolja a felvételi általánost, 70 százalékot tesz ki a kötelező oktatásban szerzett egyéni tanulmányi eredménycsomag.
Az elméleti, művészeti és sporttagozatos középiskolai oktatás hároméves, a katonai, a pedagógiai és a szaklíceum négy­esztendős. Hat hónaptól két évig terjedő szakoktatás szervezhető önálló intézményben, illetve a szakközépiskolák alárendeltségében, ezek végzősei beiratkozhatnak a csökkentett látogatottságú líceumba, esti tagozatokat nem indítanak.

Két idegen nyelv az érettségin
Azok a diákok, akik a 2012—2013-as tanévben kezdik a IX. osztályt, az új törvény előírása szerint érettségiznek a következőképpen: nyelvhasználati készségek felmérése románból, magyarból és két idegen nyelvből, számítógépes ismeretek ellenőrzése, valamint írásbeli vizsga román nyelv és irodalomból, magyar nyelv és irodalomból, egy, a szakkal megegyező kötelező és egy, a szaknak megfelelő választott tárgyból.
(Megjegyzés: a törvényben szereplő anyanyelv és irodalom nevű tantárgyat a háromszéki lakosság összetételére való tekintettel használjuk magyar nyelv és irodalomként.)

Jó tantervek kellenek
A román nyelv és irodalom kivételével minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak a kisebbségi diákok, az állam nyelvét, az eddigitől eltérően, minden szinten sajátos tantervek és tankönyvek alapján tanítják, Románia történelmének, illetve földrajzának oktatására ellenben csak románból fordított tankönyvek használhatók. Az országos tanterveket az anyanyelven/magyarul megírt tankönyvek esetében is követni kell, de a magyar nyelv és irodalom, a magyar kisebbség története és hagyományai, valamint a zene oktatása a magyar nyelvet és kultúrát ismerő szakemberek által készített, sajátos tantervek és módszerek alapján történik.
A nemzeti kisebbségek oktatására vonatkozó törvénycikkelyek szerint az alapfinanszírozásban előnyt élveznek a kisebbségi tanintézmények, a fejkvótát emelt szorzóval számítják ki, és figyelembe veszik a nyelvi, földrajzi elszigeteltséget is.
Azokban a helységekben, ahol egyetlen iskola működik a nemzeti kisebbségek nyelvén, vegyes csoportú, két különböző szakon beiskolázó középiskolai és szakiskolai osztályok is indíthatóak, ami nagy előny akkor, ha egy szakon belül nem elegendő a jelentkezők száma.
Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a belső kommunikációban, illetve a szülőkkel történő kapcsolattartásban, beleértve az osztályozás helyetti szóbeli és írásbeli értékelést az elemi oktatásban, az anyanyelvet használhatják az óvodák és iskolák, erre részben eddig is volt lehetőség, de nem minden iskola élt vele, az is előfordult, hogy a szülői értekezletre a meghívót románul fogalmazták meg.

Döntéshozatal az iskolákban
Az iskolaigazgatóval, esetenként az aligazgatóval kibővített tantestület tagjaiból, a szülők és a helyi önkormányzat képviselőiből álló vezetőtanácsnak az eddiginél szélesebb jogköre lesz a pedagógusok, a kisegítő és adminisztrációs személyzet alkalmazásában, az egyéni munkaszerződések megkötésében, felbontásában, az érdemfokozatok odaítélésében, az elmarasztalás, büntetés alkalmazásában, az elbocsátásról szóló döntéshozatalban. A versenyvizsgákat jövő tanévtől kezdődően az országosan egységes módszertan szerint az iskolák szervezik, helyi szinten határoznak arról, mely üres katedrákat hirdetik meg korlátozott időtartamú szerződéssel és melyeket végleges állásként, az évenkénti értékelés alapján pedig módosítható a bérezés. Az igazi áttörést ellenben az jelentené, ha a vizsgáztatás feltételrendszerében lennének olyan, az eredményt legalább részben befolyásoló tényezők, amelyekről az iskolák maguk dönthetnének, akkor valóban a megfelelő emberek kerülnének a megfelelő helyekre, az ilyen jellegű részletekről ellenben a törvény nem rendelkezik, itt is a gyakorlati útmutatókon múlik, mennyire lesz teljes az iskolai autonómia.
És végül: nem elegendő, hogy jó módszertani szabályzók, képességfejlesztő tantervek és jó tankönyvek szülessenek, az oktatási rendszert irányító, ellenőrző, az adminisztrációban dolgozó, pénzügyekkel foglalkozó személyzetnek is élnie kell az intézményi önrendelkezés adta lehetőségekkel, de legfőképpen a pedagógusok mentalitásváltására van szükség, mert aki nem lesz képes kreatívan tanítani, és a tankönyveket továbbra is egyetlen ismeretforrásként használja, annak tanítványai lemaradnak.