Idén nem sok, de annál nagyobb érdeklődéssel várt rendezvénnyel ünnepelheti Háromszék közönsége a Magyar Kultúra Napját: a 82. évébe lépett Kányádi Sándor költő vállalta a székelyföldi utat, s ha már beleegyezett, hogy Budapestről ekkora távot megtegyen, a közönségtalálkozó szervezői ― a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Kovászna Megyei Művelődési Központ ― a székelyudvarhelyi első megálló után minden háromszéki magyar városba elkísérik: csütörtökön Kovásznára és Kézdivásárhelyre, pénteken Barótra és január 22-én, szombaton ― azon a napon, melyen 188 évvel ezelőtt Kölcsey Ferenc letisztázta a Himnusz kéziratát, és 1989 óta a Magyar Kultúra Napjaként ünnepelünk ―, Sepsiszentgyörgyre.
Kányádi Sándor sok esztendővel ezelőtt, egy Szent György-napon járt Sepsiszentgyörgyön közönségtalálkozón, akkor őt látni-hallani a Székely Nemzeti Múzeum a zsúfolásig megtelt ― s bár szombat délután nehezen mozdul ki a székely ember otthonából, olyan alkalom ez, mit kihagyni vétek.
Miként kár lenne kihagyni a Rétyi Kováts András Fúvós Egyesület immár hagyományos, ezúttal az ünnepnap előestéjére időzített koncertjét is, a Tamási Áron Színház nagytermében az egyesület Ifjúsági Koncert Zenekara mellett fellépnek a Székely Mikó Kollégium és a Református Kollégium diákkórusai és szólistái is. A mindannyiukat összefogó-vezénylő Kelemen Antal jól tudjuk: nem csak a karmesteri pálcával bánik jól, de alkalmi magyarázatai legalább oly élvezetesek, mint zenészeinek előadása. És mintegy zenei keretbe zárja a verses szombat délutánt a vasárnapi hangverseny, a nemzetközi Liszt-év első háromszéki rendezvényét szintúgy a Magyar Kultúra Napjára időzítették a Kányádi-körutat is lebonyolító szervezők. Vasárnap délután a sepsiszentgyörgyi evangélikus templom ad helyet a 200 éve született Liszt Ferenc idős korában alkotott, fél évszázadig elő nem adott műve, a Via Crucis kor- és zenetörténeti előadással színezett bemutatásának.
