A vízben oldódó, így szervezetünkből viszonylag hamar kiürülő vitamincsoport tagjainak többsége B-vel jelzett és indexszámmal ellátott, vegyileg különböző vitamin, azonban nem külön, hanem együtt fordulnak elő növényi, illetve állati eredetű táplálékainkban. Komplex együtthatásukra van szükség szervezetünk normális működéséhez. (Így is állítják elő a gyári készítményt.)
Mielőtt sorra tárgyalnánk valamennyit, azt vizsgáljuk meg, melyek az emberi szervezet legfontosabb élettevékenységei, amelyeket döntően befolyásolnak a B-vitaminok.
Jó okkal nevezik ,,idegeink táplálójának" a B-vitaminokat, mivel mind a központi, mind a periferiális idegrendszer zavartalan működésének szavatolói. Hiányukat több idegrendszeri tünet jelzi: emlékezetkiesés, állandósuló stresszállapot, ingerlékenység, problémamegoldó nehézség, kóros fáradékonyság és egy bizonyos aminosav, a homocisztein eluralkodása, amely szerepet játszik az Alzheimer-kór megjelenésében. A homocisztein semlegesítésében a B-vitaminok igen jelentős feladatot ,,vállalnak".
Hasonlóképpen fontos jelenlétük a bőr, az emésztőrendszer betegségeinek (pl. a pellagra) kivédésében. A szem bizonyos megbetegedései utalhatnak B-vitamin hiányra, de a haj hullása, az idő előtti őszülés olykor ismeretlen okai között ennek a vitamincsoportnak a hiánya is fellelhető.
Emésztőrendszerünk enzimjeinek működésbe hozásánál a B-vitamin-csoport ,,asszisztál". Nélkülük a fehérjék, zsírok anyagcseréje akadályozott. Vérképző szerveink jó teljesítése függ tőlük, és a vészes vérszegénység esetén megvizsgálandó a B-vitamin-ellátottság. Testi-szellemi leépülés figyelhető meg bizonyos, egyoldalúan táplálkozó népcsoportoknál hiánybetegségként.
Néhány fontosabb élelmünk, amely gazdagabb B-vitaminokban: teljes őrlésű gabona, teljes rizs, olajos magvak, szalámiféleségek, disznóhús, máj, hal, tej és tejtermékek, tojás (sárgája), bab, borsó, szója, káposzta, sörélesztő stb.
