Bár még csak elképzelésként merült fel, máris borzolja a kedélyeket az új mezőgazdasági illeték, a parlagadó. Hozzávetőleg 400 lejt kellene fizetniük az államkasszába azoknak, akik nem művelik meg földjeiket. Az általános vélemény szerint az új adó célja valójában pénzgyűjtés az üres államkasszába.
Vadak birodalma a parlag A szerző felvétele
Háromszéken 83 327 hektár szántót tartanak számon. A statisztikák szerint 2010-ben ebből 1107 hektár maradt bevetetlen — azaz előző évben megművelték, felszántották, de tavasszal valamilyen okból nem vetették be —, 4325 hektár pedig parlagon állt. Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint a ki nem használt szántók összterülete valójában tíz-tizenkétezer hektárra tehető. Több ezer hektár szerepel takarmánytermő területként, holott csak a felhagyott szántók füvesedtek be, és továbbra sincsenek hasznosítva. Sok esetben azért, mert a föld termőképessége a nulla felé közelít. A nyilvántartott kaszálók esetében nincs adat, nem mérték fel, hány hektár hever parlagon.
A főutak mentén nagy felhagyott parcellák láthatók, sok esetben azonban nem a mezőgazdászok, hanem az ipari befektetők felelősek az embermagasságú gyomok látványáért. Fejlesztés céljával vásároltak meg mezőgazdasági területeket, de a befektetés elmaradt, jobb esetben elhalasztották. Ilyen területek láthatók például Uzon és Kilyén között. A budapesti Betonút Rt. tíz hektárt vásárolt betontelep létesítésére. Belterületté nyilváníttatták, de a befektetés késik, a telek parlagon áll — mondta el dr. Ráduly István uzoni polgármester. A falu határában levő vasúti átjáró közelében olasz befektető akart cipőgyártó részleget létesíteni, a nyolchektáros telek szintén parlagon maradt.
Az európai mezőgazdasági támogatásból származó pénzeket szeretnék az államkasszába terelni — vélik sokan a tervezett parlagadóról. A rendelkezések értelmében ugyanis a parlagon hagyott területek után nem jár a területalapú támogatás. A kérelmezőnek aláírással kell vállalnia, hogy eleget tesz a föld jó mezőgazdasági és környezeti állapotban tartása (GAEC — Good agricultural and enviromental condition) követelményeinek. Ez írja elő, hogy a parlagon hagyott területet is évente legalább egyszer le kell kaszálni, és a tarlóhántás is kötelező. Mindezt a gyomok terjedésének megelőzése érdekében kell elvégezni. Ha ezt nem teszi meg a gazda, elesik a területalapú támogatástól. Ezt a szempontot viszont nemigen veszik figyelembe, a támogatást mindenki megkapja, aki bizonyítja tulajdonjogát. A tervbe vett, hektáronkénti 400 lejes parlagadó megközelíti a támogatás értékét, így a megadózott gazda lényegében nem a zsebéből, hanem a területalapú támogatásból fizeti majd ki az adót — így juthat az uniós pénz az államkasszába.
