Agrárkamarák: szerkezeti átalakítás

2011. január 25., kedd, Gazdakör

Január első napjaiban jelent meg az agrárkamarákról szóló 283-as törvény. Többszöri halogatás után úgy tűnik, hogy a rég beígért agrárkamarai rendszer nálunk is kialakul. Múlt heti lapszámunkban az agrárkamarás rendszer kialakításáról tájékoztattuk olvasóinkat, ezúttal a kamarák feladatkörét, jogait, kötelességeit, a működtetési költségek biztosításának módját mutatjuk be.

A négyszintű agrárkamarák adminisztratív, törvényhozó és költségvetés-kidolgozó kompetenciával rendelkeznek. Javaslatokat tehetnek a területi vagy országos szintű mezőgazdasági rendelkezések meghozatalában, partnerségi kapcsolatot tartanak fenn a mezőgazdasági minisztériummal és az alárendeltségébe tartozó megyei hivatalokkal. Jóvá­hagyhatják a helyi és megyei szervek kérésére a vidékfejlesztési és a területrendezési terveket, hozzájárulnak és megszervezik a tagok szakmai képzését, közvetítő szerepet töltenek be a konfliktushelyzetek megoldásában (pl. a termelő-felvásárló kapcsolatban). Képviselik a tagok érdekeit, elősegítik a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat és az állati jólét javításának bevezetését, szaktanácsadást és jogi eligazítást nyújtanak a tagoknak. Jóváhagyják a mezőgazdasági területek forgalomból való kivonását, valamint azok rendeltetésének, besorolásának megváltoztatását. Segítik a tagságot az uniós és a kiegészítő nemzeti támogatások minél jobb kihasználásában, a kérések kitöltésében és a vidékfejlesztési és gazdaságkorszerűsítési pályázatok megírásában. A mezőgazdasági kutatóintézetekkel, egyetemekkel és líceumokkal közösen szakmai felkészítő tanfolyamokat szerveznek a tagságnak, a mezőgazdasági termelő minőséget is bizonyítják hivatalos tanúsítvánnyal.
A megyei agrárkamarának kell biztosítania a területi irodák működéséhez szükséges felszerelést és logisztikát, versenyvizsgával alkalmaznia legkevesebb három szakembert valamennyi körzeti irodához, valamint hét személyt a megyei kamara szakapparátusába. A szakemberek bérezését a közhivatalnoki törvények szerint állapítják meg, a szükséges fizetésalapot a tagdíjból, banki letéti kamatokból, a törvény szerint esetlegesen megalakítható cégek nyereségéből, adományból, támogatói pénzekből és a mezőgazdasági minisztérium költségvetéséből kapott, a szaktanácsadói szolgáltatások fizetségéért járó pénzekből biztosítják. A szaktanácsadói szolgáltatások díjszabását kormányhatározat szabályozza.
Az első választásokat a törvény értelmében 120 nap alatt kell megszervezni, a pontos dátumot miniszteri rendelet szabja meg, a választás költségeit az állami költségvetésből fedezik. A választási kampány tizenöt napig tarthat, a választás egynapos lesz, és kötelezően vasárnap tartandó. A kamarák megválasztott vezetősége két évig marad, a következő választástól viszont négyéves lesz a mandátum.
Az országos kezdeményezőbizottságnak és a mezőgazdasági minisztérium szakembereinek a törvény alkalmazási rendeleteit harminc napon belül kell kidolgozniuk.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 471
szavazógép
2011-01-25: Gazdakör - Bokor Gábor:

Parlagadó a láthatáron

Bár még csak elképzelésként merült fel, máris borzolja a kedélyeket az új mezőgazdasági illeték, a parlagadó. Hozzávetőleg 400 lejt kellene fizetniük az államkasszába azoknak, akik nem művelik meg földjeiket. Az általános vélemény szerint az új adó célja valójában pénzgyűjtés az üres államkasszába.
2011-01-25: Nyílttér - Iochom István:

Kézdiszentléleken járt a Háromszék

Uzon, Ozsdola és Barót után az új esztendő első laptalálkozóját a Perkő alatti Kézdiszentléleken tartottuk, ahol lapunk belső és külső munkatársai — Farcádi Botond főszerkesztő, Sylvester Lajos főmunkatárs, Ferencz Csaba gazdasági ügyvezető, Czegő Zoltán és Kuti János állandó külső munkatársunk, valamint Balogh Klára jogtanácsos és e sorok írója — találkoztak a községháza dísztermében a napilap hűséges olvasóival.